1.

Az intézményi minõségirányítás alapjai

Az intézményi MIP célja, hogy a helyzetelemzés alapján stratégiai irányokat határozzon meg, és az intézmény meglévõ értékeit erõsítse, illetve új értékeket hozzon létre. Célunk a munka ellenõrzöttségének és értékelésének folyamatos fenntartása. A szervezet önismeretének növelése, partneri igény- és elégedettségmérés, nevelõtestület hozzásegítése a problémák feltárásához, megelõzõ jellegû és folyamatos javítás biztosítása.
Ezeket a célokat a minõségügyben már általánosan használatos PDCA-ciklus logikája mentén szeretnénk megvalósítani.

1.1. Helyzetelemzés

A XXII. kerület német nemzetiségi lakossága részérõl igény fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy gyermekeik német nemzetiségi nyelvoktató iskolába járhassanak. Ennek az igénynek a kielégítésére a XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére a XXII. kerület Önkormányzatának Képviselõ Testülete határozatot hozott, melyben iskolánk kiemelt feladataként a német nemzetiségi nyelvoktató programot jelölte meg. Az iskola épülete 9 tanteremmel és 3 szaktanteremmel rendelkezik. 1997. szeptemberében két elsõ osztályban kezdõdött meg a német nemzetiségi nyelvoktató program. A nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos és bõvített változatát egyaránt alkalmazzuk. A német nemzetiségi oktatás bevezetésére alsó tagozaton mindig egy új elsõ osztály indításával felmenõ rendszerben került sor, magasabb évfolyamainkon a hagyományos minisztériumi tantervek szerint kimenõ rendszerben folyt az oktatás, 2005 szeptemberétõl már minden évfolyam a német nemzetiségi oktatás programja szerint tanul.

1.2. A fenntartói minõségirányítási program iskolára vonatkozó elvárásai, feladatai

A közoktatási minõségfejlesztés jelentõsége a fenntartói oldalról az, hogy a kerület intézményeiben három területen történjen jelentõs elõrelépés:
- a nevelési-oktatási és a mûködést támogató folyamatok szabályozottsága terén
- az intézményi szervezetfejlesztés területén
- a folyamatos fejlesztés, javítás készségének és igényének terén

Ezeken túlmenõen iskolánk a következõ feladatokat határozza meg a partneri igények és stratégiai célok figyelembevételével:
- a német nemzetiségi kultúra, a kisebbségi nyelv tanulása
- hagyományõrzés
- népköltészet, zene, képzõmûvészet
- tehetséggondozás, felzárkóztatás
- csoportbontás: német, matematika, technika

1.3. A minõségirányítás rendszer mûködésének szervezeti háttere

2001. szeptemberétõl iskolánk is csatlakozott a Comenius I. modell csoportos bevezetéséhez, mely programot 2003. márciusában sikeresen lezártuk. Ennek keretében kiépítettük a partnerközpontú mûködést és az irányított önértékelés rendszerét.
1.4. A minõségirányítási rendszer személyzetének képzése

Az iskola két tanára elvégezte a „Minõségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban” címû 30 órás akkreditált képzést, valamint folyamatos képzések voltak a Comenius I. modell készítése során.

2. Intézményi minõségpolitika

Az Árpád Utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola minõségpolitikáját az iskolavezetés határozza meg a partneri igények és stratégiai célok figyelembevételével.
A minõségpolitika képezi az alapját a minõségcéloknak
A minõségpolitikát az intézményvezetõ ismerteti az alkalmazottakkal
Az intézményvezetõ gondoskodik arról, hogy a minõségpolitikai nyilatkozat minden munkatárs számára jól láthatóan hozzáférhetõ legyen
Az iskola tevékenységében, a partnerek körülményeiben bekövetkezõ változások esetén az iskolavezetés a minõségpolitikáját módosítja, illetve annak alkalmasságát felülvizsgálja
A minõségpolitika kidolgozásáért, felülvizsgálatáért az intézményvezetõ a felelõs
A minõségpolitika dokumentálását az 5.2. minõségügyi dokumentációk rendje szabályozza

2.1. Intézményünk minõségpolitikai nyilatkozata

Budafok – Tétény Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat törvényes, szakmailag eredményes, gazdaságilag hatékony mûködésének kulcsa: a minõség.

Intézményünk minõségfejlesztésében az önkormányzat, valamint további partnereink segítõ, támogató részvétele elengedhetetlen.

Törekszünk arra, hogy intézményünkben kialakuljon és megerõsödjön a folyamatos fejlesztés szemlélete.

Célunk, hogy az intézményünket választó tanulók és szülõk elvárásainak megfelelõ „szolgáltatásokat” megtartsuk, ezek minõségét a pedagógusokkal együttmûködve fejlesszük.
Az iskola profilja által meghatározott célok és feladatok közé tartoznak az alábbiak:
- a hatékony nyelvi nevelés és oktatás biztosítása
- a magas szintû nyelvtudás iránti igény kifejlesztése
- a német anyanyelvû kultúra iránti megbecsülésre nevelés
- kellõ ismeretanyag nyújtása és megfelelõ feltételek biztosítása a hagyományok ápolásához, õrzéséhez
- a tárgyi és szellemi kultúra iránti megbecsülésre nevelés
- a népköltészet, a zene és a képzõmûvészet megismertetése
- korszerû, irodalmi szintû szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra nevelés

2.2. Minõségcélok

Alapvetõen fontos számunkra partnereink elégedettségének javítása, ennek érdekében kitûzött céljaink:



Szervezeti célok:

- jól felkészült, az új módszerek alkalmazására, megújulásra kész tantestület
- a testület minden tagja elkötelezett a minõség iránt és segítõkész a partnerekkel
- a minõségügyi szervezet tagjai beépülnek az iskolavezetésbe
- fejlõdik a szülõkkel való együttmûködés kiemelten a kommunikáció területén
- a pedagógiai programunkban, éves munkatervünkben kitûzött határidõk és feladatok pontos betartása, tanulók és szülõk felé egyaránt

A fenntartói elvárásokra épített minõségcéljaink:

- a folyamatos fejlesztés biztosítása
- német nemzetiségi kultúra, kisebbségi nyelv tanulása
- hagyományõrzés
- népköltészet, zene, képzõmûvészet
- tehetséggondozás, felzárkóztatás

Az iskolaszervezet hatékonyságának növelése érdekében kitûzött célok:

- innovációs törekvések erõsítése
- elemzésekre, tényekre épülõ döntések szülessenek
- kétirányú információs rendszer kiépítése
- hatékony konfliktuskezelési eljárások elsajátítása
- közösen kidolgozott, legitim pedagógus értékelési rendszer mûködtetése

Különlegesen eredményes iskolává válni:

- produktív iskolai légkör (rendezett környezet, problémamegoldó irányultság, egységes tantestület)
- hangsúly az alapvetõ tanulási készségek elsajátításában
- tanulói elõrehaladás megfelelõ nyomon követése
- kiemelkedõ vezetés (iskolai tevékenységek gyakori és személyes értékelése, ellenõrzése; a tanárok támogatása; a megfelelõ források megkeresése)
- eredményes oktatásszervezés és végrehajtás
- jelentõs szülõi részvétel
- pontosan meghatározott elvárások és követelmények a tanulókkal szemben

További céljaink a folyamatszabályozásban találhatók.

2.3. A folyamatos fejlesztés

Szolgáltatásaink meglévõ folyamatainak fejlesztési feladatai az alábbi szakaszokat jelentik:
- fejlesztés az érintett munkaközösség vezetõk, igazgatóhelyettes, team-vezetõ irányításával a munkatársak feladata (technikai dolgozók, adminisztratív dolgozók)
- a fejlesztés elsõ, a munkatársak által készített változatát a munkaközösség vezetõ, vagy igazgatóhelyettes, vagy team-vezetõ véleményezi
- a munkaközösség vezetõ, igazgatóhelyettes, vagy a team-vezetõ javaslatainak figyelembevételével újabb változat készül, vagy az eredeti marad
- a munkaközösség vezetõ, igazgatóhelyettes, vagy team-vezetõ által jóváhagyott terveket az igazgató hagyja jóvá

Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa, vagy a feladatra vállalkozó team jelentkezhet.
Az elindított folyamatban a résztvevõ munkatársakat a vezetés megfelelõ hatáskörrel ruházza fel annak érdekében, hogy a szükséges és megfelelõ erõforrásokhoz hozzájuthassanak.
A fejlesztés bemenõ adatai:
- a partneri elvárások és az érdekelt felek igényei, melyeket dokumentált formában rögzíteni szükséges a javaslattevõknek, illetve a fejlesztést megvalósítóknak.
Ha a fejlesztésben a partneri igény érvényesítése során nyert észrevételeket felhasználva módosításokat végzünk, azokat ellenõrzésnek vetjük alá.
A változásokat feljegyzésekben dokumentáljuk.
A folyamatos fejlesztés eszközei:
- megelõzõ
- helyesbítõ tevékenységek
Annak érdekében, hogy az eltéréseket, a nem megfelelõ szolgáltatásokat kiváltó okokat megszüntethessük, és ezáltal megakadályozzuk az ismételt elõfordulást, helyesbítõ tevékenységeket végzünk.
A helyesbítõ és megelõzõ tevékenységek szükségességérõl, végrehajtásáról az illetékes munkaközösség vezetõ, igazgatóhelyettes, team-vezetõ javaslatára az igazgató dönt.

3. Az intézmény minõségfejlesztési rendszere

3.1. A vezetés felelõssége, elkötelezettsége

Az intézményi vezetés biztosítsa:

- a minõség iránti elkötelezettségét
- az intézménymûködés rendjét
- a partneri igényeknek megfelelõ folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erõforrásokat
- a belsõ és külsõ jelzõrendszer mûködtetésével, a szabályzók elõírásainak betartásával, a minõségpolitikai nyilatkozat kétévenkénti felülvizsgálatával, az éves munkaterv készítésével, ötévenkénti intézményértékeléssel és az ötévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával.

A vezetõség ebben az intézményi minõségirányítási programban leírt minõségfejlesztési rendszert az Árpád Utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola szolgáltatásaira vezette be.
Minõségirányítási rendszerünket a Közoktatási Törvény 40.§. követelményeinek megfelelõen dolgoztuk ki. A kidolgozáskor figyelembe vettük a fenntartói ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is.
Az Árpád Utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola igazgatója és vezetõsége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét:
- a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az iskola minden szintjén
- a minõségpolitika és a minõségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában
- a minõségügyi rendszer idõszakos vezetõi átvizsgálásában
- a minõségügyi rendszer mûködtetéséhez szükséges erõforrások mindenkori biztosításában

Az Árpád Utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola igazgatója vállalja, hogy a kiépített és mûködtetett minõségirányítási rendszert fenntartja és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából.

Az Árpád Utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola munkatársai felelõsséget viselnek a minõségpolitika megvalósításáért, a minõségcélok eléréséért, a minõséget befolyásoló folyamatok ésszerû végrehajtásáért.
Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minõséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégának jelezni. Joga és kötelessége a megszûntetésre vonatkozó javaslatot tenni.

3.2. Jogi megfelelés biztosítása

Iskolánk feladatai törvényes, szakszerû végrehajtásának alapdokumentumai a belsõ szabályozó dokumentumok:
- Szabályzatok
- Pedagógiai Program
- SZMSZ és mellékletei
- Házirend, stb.

Ezen szabályozók törvényi megfelelõségét az iskolavezetés folyamatosan áttekinti, átvizsgálja. Ha szükséges, a törvényes mûködés kialakításának lépéseit megtervezi.
A megvalósítás feltételeinek biztosítása az intézmény mûködési folyamatainak kontrollálásával történik.
Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy:
- az intézmény mûködését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, továbbá a fenntartó önkormányzat és az intézmény belsõ szabályzói hozzáférhetõek legyenek,
- azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák

Jogi szabályzók hozzáférhetõsége:
- külsõ szabályzók
- törvények
- rendeletek
- közlönyök
- CD-jogtár
Ezek elhelyezése, a megismerés lehetõségeinek biztosítása és betartása a belsõ ellenõrzések során.
Belsõ szabályzók nyilvánossága, fellelhetõsége
Jogszabályi figyelõrendszer kiépítése




3.3. A minõségfejlesztési szervezet mûködtetése

Az intézmény minõségirányítási rendszere – objektív tények és racionális megfontolások figyelembe vétele mellett – a küldetés, a minõségpolitika és a jövõkép hármas logikai egységén alapul. Eszerint a küldetést az intézmény létindokának tekinti, a jövõképet az idõbeni legtávolabbi stratégiai cél részletes és szubjektív optimizmust sugalló kifejezésként fogja fel, addig a minõségpolitika a jelent a jövõvel összekötõ cselekvési sorozat (folyamat) minõségügyi szempontból történõ megközelítésének alapelveként értelmezi. Természetesen a fenntartói minõségfejlesztési elvárások figyelembe vételével. Az így összehangolt fenntartói minõségirányításnak, illetve az ehhez kapcsolódó intézményi belsõ mérés-értékelési tevékenységnek biztosítania kell a közmegelégedést kiváltó, hatékony, minõségi közoktatást.
Éppen ezért az intézményben már különbözõ szinten mûködõ minõségfejlesztési eredményekre alapozva célszerû:
- a helyi közösségek közoktatási elvárásainak, elégedettségének felmérése
- a közoktatás résztvevõinek bevonása a helyi döntéshozatalba
- az oktatásirányítás és az intézmények minõség alapú önértékelése

A minõségirányítási rendszer mûködtetése folyamatos.

A minõségfejlesztési szervezet mûködéséért felelõs az igazgató, vezetõjét és tagjait a nevelõtestület véleményének kikérésével az igazgató bízza meg.

Tervezés

Stratégiai tervezés – pedagógiai program, mint az intézményi stratégia alapdokumentuma, amely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat.
Pedagógia tervezés folyamatszabályozása
A folyamat lépései:
- felelõsök kijelölése
- segédanyagok összegyûjtése (jogszabályok, dokumentumok, jegyzõkönyvek, panaszok, stb.)
- az iskolavezetõség feltérképezi, majd azonosítja az IPP módosítására, kiegészítésére szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel
- megalakulnak a munkacsoportok
- a munkacsoportok által elkészült anyag elsõ változatát ismertetik a tantestülettel
- a tantestület megvitatja, ha szükséges korrekciót javasol
- az iskolavezetés megfelelteti a törvényi elõírásokkal
- a tantestület elfogadja a végleges változatot
- fenntartói jóváhagyás
- kihirdetés, nyilvánosságra hozatal

Az éves munkaterv folyamatszabályozása

Az éves munkaterv rövid távú, egy tanévre tartalmazza az iskolai feladatok megvalósítását, azok idõbeni ütemezését, felelõsök kijelölését.
A folyamat leírása:
- az igazgató az alakuló értekezleten tájékoztatja a kollégákat a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitûzésekrõl, a személyi és tárgyi feltételekrõl, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól
- a munkaközösségek meghatározzák a célokat, célértékeket, cselekvési terveket állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az idõkeretet, felelõsöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenõrzéséhez, értékeléséhez
- a munkaközösségek értékelik a terveket, elfogadás után az igazgató elé terjesztik
- az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység idõpontját és felelõseit is, majd mérési tervet készít, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplõit és felelõseit
- összeállítja a tanévben várható események naptárát
- végül összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét
- a tanévnyitó értekezleten a nevelõtestület dönt a munkaterv elfogadásáról
- elfogadás után 1 példányt a fenntartónak megküld, 1 példányt elhelyez az igazgatói irodában

Minõségtervek (intézkedési tervek), célok megfogalmazása

Az iskola minõségcéljait a minõségügyi vezetõ és a vezetõ munkatársak az intézményvezetõ egyeztetésével határozzák meg, a minõségpolitika és az ÖMIP mérhetõ, konkrét követelményei, elvárásai alapján tervezik, a minõségügyi vezetõ gondoskodik arról, hogy a minõségcélokat az egyes egységeknél a munkatársak megismerjék. A minõségcélokat vezetõségi átvizsgálás során rendszeresen felülvizsgálják.

A feladatok kijelölése

Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat, amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásához.
A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelõ hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes egységek vezetõit.

3.4. A szervezeti kommunikáció, belsõ kommunikáció

Az iskola havonta egy alkalommal az igazgató irányításával vezetõségi ülést tart, a vezetõségi ülésre meghívót kapnak a témában érintettek. A vezetõségi ülések biztosítják az információcserét, minden a minõségügyi rendszert érintõ kérdésekben. Az ülésrõl jegyzõkönyv készül, amelyet minden munkaközösség vezetõ kézhez kap, az igazgató és a minõségügyi vezetõ közötti napi szóbeli kapcsolattartás kiterjed a rendszer szabályozásának és fenntartásának minden kérdésére.
A munkatársak közötti, illetve a munkatársak és a felsõ vezetés közötti kapcsolattartás napi formája szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a minõségügyi rendszer nem megfelelõségének azonnali jelzése és a nem megfelelõségek helyesbítése. A kapcsolódó információk szóban azonnal a közvetlen vezetõhöz jutnak, aki írásos feljegyzés formájában továbbítja azokat javaslataival együtt a minõségügyi vezetõhöz a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Az együttmûködés formái az intézményben
- munkaközösségek
- egy osztályban tanítók közössége
- osztályfõnökök közössége
- belsõ kommunikációs rendszer leírása (faliújság, hirdetõtábla, körözõ, értekezlet, feljegyzés, emlékeztetõ, jegyzõkönyv)
- helyi információs rendszer

Elismerés, támogatás
Az intézmény kialakítja és mûködteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását.

Bevonás, felhatalmazás
Hatáskörök, felelõsségek meghatározása pl. folyamatgazdák, a folyamat megnevezése, határidõs feladatok bejegyzése.
A vezetõség és a munkatársak felelõsségi körét és hatáskörét az intézményi SZMSZ és a munkaköri leírások rögzítik, minden dolgozó köteles a munkaköri leírásának megfelelõen végezni munkáját. Minden munkatárs felelõs az általa végzett munka minõségéért. Az intézmény igazgatója a minõségügyi rendszer kiépítésére és mûködtetésére minõségügyi vezetõt nevezett ki, aki a szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy:
- a minõségügyi rendszert a rögzített elõírásoknak megfelelõen mûködtesse
- kidolgozza és a vezetõség elé tárja az évi minõségi tervet
- biztosítsa a minõségpolitikában és minõségcélokban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósítását
- megelõzze a nem megfelelõ szolgáltatások kialakulását
- koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait
- beszámoljon az intézmény vezetésének és nevelõtestületének a minõségügyi rendszer mûködésérõl, hatékonyságáról

Az igazgató a minõségügyi vezetõ javaslatára a munkatársak közül belsõ auditor feladatok ellátására kollégákat nevezhet ki. Az auditorok a minõségügyi rendszer mûködését tárgyszerûen vizsgálják, illetve megfelelõ információkat szolgáltatnak a folyamatos minõségjavítás hatékonyságának megítéléséhez.

3.5. Az erõforrások biztosítása

Az intézmény igazgatója az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és idõben biztosítja a szükséges erõforrásokat a minõségügyi rendszer fenntartásához és mûködtetéséhez.
Az erõforrások biztosításáért a teljes felelõsség az igazgatóé.

3.5.1. Az emberi erõforrások

Az iskola csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel.
Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva, a követelményeknek való megfelelést a vezetõség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelõssége.
A minõségügyi rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minõségügyi oktatását és továbbképzését. A képzési tervet a minõségügyi vezetõ készíti el és az igazgató hagyja jóvá, biztosítva a szükséges erõforrásokat. Új szolgáltatás tervezésekor, vagy szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévõ személyi erõforrásainak figyelembevételével tervezi. Új munkatárs felvételekor elõírja a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat meglétét. Az új munkatársak minõségügyi képzését munkába lépéskor meg kell kezdeni. A képzést a minõségvezetõ irányítja. A munkatársak önképzéshez szükséges feltételeket az igények összegyûjtésével a munkaközösség vezetõk javaslatára az iskola vezetése biztosítja. Külsõ szakmai továbbképzések feltételeinek biztosítása hasonló módon a vezetés feladata és mérlegelési joga.

3.5.2. Berendezések és feltételek

Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel.
Az intézmény rendelkezik a mûködéshez szükséges hatósági engedélyekkel, hardver berendezésekkel engedélyezett szoftverekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket.
Az intézmény rendelkezik a minõségügyi rendszer dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megõrzéséhez szükséges irat- és eszköztároló felszerelésekkel. A fogyó készleteket ellenõrizzük és megfelelõ idõben gondoskodunk a feltöltésükrõl.

3.5.3. Munkakörnyezet

A szolgáltatások teljesítése, a minõségügyi rendszer fenntartása nem igényli az átlagtól eltérõ egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását.
A tanulók, munkatársak, technikai személyzet és vezetés számára biztosított helyiségek, a endezett, tiszta belsõ és külsõ környezet megfelelõ feltételeket teremt a szolgáltatások megvalósításához.
Az ideális munkakörnyezet fenntartása a vezetés felelõssége.

3.5.4. Az ellenõrzés, elemzés folyamatszabályozásban

A nevelõtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenõrzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minõségügyi rendszer folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásainak kifogástalan teljesítését.

3.5.5. Vezetõi ellenõrzés

Az intézmény vezetõje meghatározza és nyilvánossá teszi az intézmény mûködésével, folyamatainak ellenõrzésével kapcsolatos hatásköröket, a vezetõ megjelöli, hogy melyek a mûködés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenõrizni, meghatározza az alkalmazandó módszereket, idõpontot, az ellenõrzés során nyert információk felhasználási módját.

3.5.6. Minõségügyi ellenõrzés

Az iskola vezetése a minõségügyi rendszert két évente felülvizsgálhatja.
A felülvizsgálat az alábbi területekre terjed ki:

- partneri elégedettség és kifogások
- belsõ auditok eredménye
- erõforrások helyzete
- szolgáltatások hatékonysága, megfelelõsége
- helyesbítõ, megelõzõ tevékenységek
- változások szükségessége
- korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata
- belsõ auditok munkájának értékelése
- a minõségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások
- erõforrások fejlesztése
- szolgáltatások fejlesztése

A vezetõségi átvizsgálás megállapításait és a hozott intézkedéseket feljegyzésekben dokumentálják.

3.5.7. A munkatársak munkájának ellenõrzése

Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja és a gyakorlatban mûködteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenõrzési, értékelési rendjét.

3.5.8. Eltérések kezelése

A partnerek által jelzett és saját ellenõrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészben nem feleltek meg az elõírt, vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként kell kezelni. Az észlelt eltérések jelzését a partnerektõl elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. Az eltéréseket a minõségügyi vezetõ feljegyzésben dokumentálja a nem megfelelõség javítását a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét is feljegyezve.

3.6. Az értékelés

Vezetõi értékelés, szervezeti hatékonyság értékelése
Az intézmény vezetése meghatározott idõszakonként és meghatározott szempontok alapján vizsgálja az intézmény mûködésének gyakorlatát, a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. A félévente, évente elvégzendõ értékelése feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal mûködnek. Az intézményértékelést az intézményvezetõnek évente el kell végeznie, az errõl szóló beszámolót a különbözõ partnerek igényei alapján kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni.

3.6.1. Intézményértékelés

Sokoldalú önértékelési rendszer kidolgozása. Az intézményvezetõ félévente készített beszámolójában értékeli az iskolában végzett munkát. Az értékelés részét képezik a különféle statisztikai kimutatások (beiskolázási, továbbtanulási mutatók, magatartás, szorgalom és tanulmányi átlagok).




3.6.2. Intézményi önértékelés, irányított önértékelés

Az irányított önértékelést iskolánk négyévente végzi.

Az önértékelés területei:
- a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében
- az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása
- a meglévõ folyamatok szabályozottsága
- a szabályozási rendszer teljes körûsége
- az erõforrások figyelembevétele
- a partneri igények figyelembevételének módja
- a munkatársak bevonásának mértéke
- a folyamatos fejlesztés eredményei
- a partnerek elégedettsége
- a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága
- a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei
- a kitûzött célok elérése, megvalósítása
- az erõforrások felhasználásának hatékonysága

3.6.3. Nevelõ-oktató tevékenység értékelése

Iskolánkban a tanév során számos ellenõrzést végzünk és végeztet a helyi önkormányzat. Ezek az ellenõrzések kiterjednek az iskolai élet minden területére, a tanügyigazgatásra, az iratkezelésre, a normatíva igénylésekre, az ebédbefizetésekre. Ellenõrizzük a naplók vezetését, az ellenõrzõk beírásait, rendszeresen látogatjuk a tanórákat. Az ellenõrzés területeit és módját év elején a munkatervben fogalmazzuk meg:

- pedagógusok önértékelése
- vezetõi értékelés
- szülõi szervezet értékelése
- külsõ szaktanácsadói értékelés
- fenntartói értékelés

4. A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata

4.1. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekbõl következõ elvárások

A fejlesztõ szándék elve

Mivel alapvetõ célja az egyéni és intézményi szintû munka minõségének javítása:
• legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;
• legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;
• egyértelmûen mutassa ki a különbözõ területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget;
• legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;
• segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az Iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.

A sokoldalúság elve

Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelõ munka minõségének számos különbözõ aspektusa van:
• tegye egyértelmûvé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét;
• vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggõ (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket;
• minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérõeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat.

A méltányosság elve

Mivel nagyon kényes kérdésrõl van szó:
• a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert;
• kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetõségét;
• törekedjen objektivitásra;
• csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekrõl megfelelõ adatok állnak rendelkezésre;
• a lehetõ legegyszerûbb és egyértelmû legyen;
• minden részletében átlátható legyen;
• lehetõség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;
• az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhetõ legyen;
• adjon lehetõséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyûjtött adatokkal kapcsolatosan;
• segítsen a fejlõdés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra;
• ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.

Az elméleti megalapozottság elve

A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz,
• amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint;
• amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérõeszközök állnak rendelkezésre.

A kivitelezhetõség elve

Mivel sem idõ, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre:
• legyen a lehetõ legkevésbé pénz-, idõ- és munkaigényes;
• ne legyen szükség külsõ szakemberek bevonására.






4.2. Részletes szabályok

A teljesítményvizsgálat célja és jellege

A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintû célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelõ munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggõ (vegyesen egyéni és iskolai szintû) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetõen fejlesztõ és nem minõsítõ jellegû.

Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok

- segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülrõl, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint;
- nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlõdést;
- segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülõ tanácsadással és egyéni célok kitûzésével – végsõ soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elõsegíteni a tanár szakmai fejlõdését.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok

- elõsegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;
- elõsegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását;
- elõsegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását;
- adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához;
- javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;
- adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez;
- adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos
- döntésekhez.

Az értékelés tárgya, módszerei és menete

A követelményrendszer alapjai és összetevõi

A követelményrendszer három egymást kiegészítõ alapon nyugszik:

- az iskola Szervezeti és Mûködési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott iskolára jellemzõ) és, ha szükséges, személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán;
- egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különbözõ szerepszintjeit és az ezeknek megfelelõ képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület és akár a szülõi képviselet jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellõen részletes norma- vagy kritériumrendszeren;
- az elõzõ értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedõen sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövõben fejlesztendõ területeket.

A vizsgálandó területek

Az értékelési rendszer a következõ területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek:

- a tanár tanórai oktató-nevelõ munkájának értékelése;
- a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése;
- a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;
- a tanár által tanított tanulók kiemelkedõ tanulmányi eredményeinek értékelése;
- a tanári teljesítmény egymást követõ ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése;
- a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése;
- a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.

Az információgyûjtés eszközei

Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérõeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különbözõ eszköz segítségével gyûjti be a kritériumokra vonatkozó információkat:

• Óralátogatási Lap
• Tanulói Kérdõív
• Önértékelõ Lap
• Véleménykérõ Lap
• Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegzõ Értékelési Összesítõ Lap).

Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különbözõ szerepszintjeit és az ezeknek megfelelõ képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az elõzõ ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különbözõ eszközön keresztül történhet. (Pl. a Tanulói Kérdõív egyes kritériumai a tanár tanórai oktató nevelõ munkáján kívül vizsgálják a hozzáállást és munkafegyelmet is, ugyanakkor az elõbbi terület terítékre kerül az Óralátogatási Lapon, az Önértékelõ Lapon, a Véleménykérõ Lapon és az Értékelési Beszélgetésen is, míg az utóbbival foglalkozik még az Önértékelõ Lap és az Értékelési Beszélgetés is.)

Az értékelés lebonyolítói

Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetõjébõl (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetõibõl) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelõ Team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történõ) közremûködésével. (A munkaközösség-vezetõk értékelését annak helyettese vagy a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkezõ munkaközösségi tag végzi.) Az információszolgáltatásban egy kérdõív kitöltésével a tanulók is részt vesznek.

A mérõeszközök közül az Óralátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyûjtés az Értékelõ Team tagjainak feladata, a Tanulói Kérdõívben foglalt kritériumokról értelemszerûen maguk a diákok alkotnak ítéletet, míg az Önértékelõ Lapon, a Véleménykérõ Lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggõ információk az érintett tanár és a Team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési Beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.

Az értékelési ciklus

A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során
- az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetõje évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik;
- két alkalommal (minden év júniusának elején) a tanár által tanított összes csoport tanulói kérdõívek segítségével értékelik a tanár teljesítményét;
- a ciklus vége felé az érintett tanár (az adott év májusában-júniusában) két különbözõ típusú – egy önértékelõ és egy véleményekre kérdezõ – kérdõívet tölt ki;
- a ciklus legvégén (az adott év júniusában), az összes adat birtokában, (az érintett tanár és az Értékelõ Team tagjainak részvételével) egy Értékelõ Beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyûjtött adatokból következõ tanulságokat és kijelölik a következõ két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat;
- a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértõen aláírt - Értékelési Összesítõ Lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat;
- minden év szeptemberében az Értékelési Felelõs tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekrõl.

A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyûjtés eljárásai

Az Óralátogatási Lap

A kétéves ciklus során a munkaközösség-vezetõje vagy munkaközösség-vezetõi évente legalább egy teljes, 45 perces órát látogatnak meg, az igazgatóságot képviselõ Team-tag pedig legalább egyet. (Azaz egy tárgy esetén három, két tárgy esetén öt látogatásra kerül sor.) Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszõleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás idõpontjában legalább egy héttel a tervezett idõpont elõtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett tanárnak.

A látogatók csak az íven szereplõ szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt:

A = kiváló, átlagon felüli
B = jó, de nem rendkívüli
C = közepes
D = gyenge, de nem elfogadhatatlan
E = külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge, elfogadhatatlan)
X = nem értékelhetõ, mert nincs elég adat

Minden esetben rendelkezésre áll egy “nincs elegendõ információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség.

Az íven szereplõ kritériumok közül a Speciális tantárgyi szempontokat (alaphelyzetben a 27. 28. és 29. kritériumok) a Team igazgatósági tagja nem értékeli (akkor sem, ha szakos tanár, ez a munkaközösség-vezetõ(k) kompetencia-körébe tartozik).
Az egyes minõsítésekhez – kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követõ értékelõ ciklusok közötti teljesítménykülönbségek szemléletessé tételének céljából – utólag pontszámokat kell rendelni a következõ séma szerint:

A = 5
B = 3
C = 1
D = mínusz 2
E = mínusz 4

A D-s és az E-s minõsítést a látogatónak (szóban az óramegbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva.
Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhetõ kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk).

Az óralátogatás után a lehetõ legrövidebb idõn belül (lehetõleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. Az Óralátogatási Lap 7. sz. kritériuma értelemszerûen az itt tapasztaltak alapján, utólag értékelendõ. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal.
Az Értékelõ Beszélgetés elõtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül az Értékelési Összesítõ Lapra. Az Értékelési Beszélgetés során a résztvevõk megvitatják a levonható következtetéseket, és az Összesítõ Lapon rögzítik a kiemelkedõen sikeres és a még fejlesztendõ területeket.

A Tanulói Kérdõív

A kérdõíveket minden, a tanár által tanított csoportban ki kell töltetni, mégpedig név nélkül. Az elõkészítés az iskolatitkár feladata, aki az utolsó elõtti tanítási héten minden csoport részére egy felcímkézett, leragasztatlan borítékba teszi a megfelelõ számú kérdõívet, majd a tanár beviszi az órára, amelynek vége elõtt tíz perccel átadja a borítékot egy tanulónak, akit megbíz azzal, hogy kicsengetéskor gyûjtse össze a kitöltött kérdõíveket, tegye õket vissza a borítékba, ragassza azt le, majd a szünetben jutassa el a titkárságra. A tanár a kérdõívek kitöltésére szánt tíz percet ne
a tanteremben, hanem az elõtt töltse.

Az egyes kritériumokhoz, az Óralátogatási Laphoz hasonlóan, itt is – kizárólag az egyes kritériumok és csoportok, valamint az egymást követõ értékelõ ciklusok közötti különbségek szemléletessé tételének céljából – pontszámokat kell rendelni a következõ séma szerint:

A = az állítással maradéktalanul egyetértek = 5 pont
B = az állítással jórészt egyetértek = 3 pont
C = az állítással többnyire nem értek egyet = 1 pont
D = az állítással egyáltalán nem értek egyet = mínusz 2 pont

A kérdõívek kiértékelése az Értékelési Felelõs feladata, és a tanár visszajelzést kap a csoportonkénti átlageredményekrõl, az összes csoport összesített eredményérõl és a kritériumok szerinti összesített eredményekrõl. Maguk a kérdõívek nem kerülnek a tanár kezébe.

A tanulságokat az eredmények ismeretében elsõsorban magának a tanárnak kell levonnia, de az Értékelõ Beszélgetésen is szóba kerül a megfelelõ következtetések levonása. Az Értékelési Összesítõ Lapra a kiemelkedõen sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és a két év során született összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelzõ lapok pedig az Összesítõ Lap mellékletét képezik.

Az Önértékelõ Lap

Az Önértékelõ Lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, legkésõbb két héttel az Értékelési Beszélgetés megtartása elõtt kell az értékeltnek kitöltenie.
A lap értékelése az Értékelési Beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevõk közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedõen sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelõ (ilyenkor vagy üresen hagyják a rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelõ konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítõ Lapon a kiemelkedõen sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. A jelek pontokká konvertálására és laponkénti összesítésére itt nincs szükség, a tantestületi átlagok e nélkül is kiszámíthatók.

Megjegyzések a lapon szereplõ egyes kritériumok értelmezéséhez:

1. kérdés: Itt nyilvánvalóan – jel nem szerepelhet. + jelet kap az, aki rendelkezik valamilyen posztgraduális végzettséggel vagy éppen most vesz részt ilyen képzésben. Az hogy a fejlesztendõ célok közé ezt a tételt felveszik-e, közösen döntik el az Értékelési Beszélgetés résztvevõi.

2. kérdés: Mint az 1. kérdésnél.

3. kérdés: Jelentõs iskolai szintû feladatok, mint például iskolai ünnepélyek/rendezvények szervezése, fontos iskolai dokumentumok/pályázatok elkészítése, az iskolai órarend elkészítése, az iskola évkönyvének szerkesztése, külföldi diákcsere programok, túrák szervezése, érdekképviseleti tevékenység stb. tartoznak ide, ha nem jár értük külön bérezés vagy órakedvezmény.

4. kérdés: Jelentõs, fizetett és/vagy órakedvezménnyel járó, iskolai szintû feladatok tartoznak ide, mint például osztályfõnökség, szakkörök, korrepetálások, önképzõ körök vezetése, munkaközösség-vezetés, igazgatóságban való részvétel, vezetõtanári tevékenység, ünnepélyek, rendezvények szervezése stb.

5. kérdés: Fõleg, de nem feltétlenül, az osztályfõnökséggel kapcsolatos, de a kötelezõn felüli, osztályszintû tevékenységek tartoznak ide, mint például ünnepélyek, rendezvények szervezése, extra osztálykirándulások/táborozások szervezése, tanórán kívüli színház/mozi és múzeumlátogatások szervezése stb.

6. kérdés: Olyan a hétköznapi tanári tevékenységen túlmenõ (iskolai vagy iskolán kívüli, fizetett vagy nem fizetett) szakmai tevékenységek tartoznak ide, mint tanulmányi versenyek szervezése, vizsgabizottságokban való részvétel, tananyagírás, publikáció, továbbképzés tartása, elõadás tartása szakmai konferencián stb.

7. kérdés: Olyan mulasztások tartoznak ide, mint a késés, adminisztratív teendõk (naplóbeírás, leadási határidõk) elmulasztása, ügyeleti kötelezettség elhanyagolása stb.

A Véleménykérõ Lap

A kérdõív alapvetõ célja az, hogy:

- lehetõséget adjon az értékelt tanárnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban;
- segítsen az iskolavezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetõségeinek kidolgozásában;
- segítsen a következõ ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében.

A Véleménykérõ Lapot is ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, néhány nappal az Értékelési Beszélgetés megtartása elõtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot a Team Igazgatósági tagja kapja meg és felhasználja az Értékelési Beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az Értékelési Beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelõ konklúziókat.

Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítõ Lap

A ciklus tapasztalatait áttekintõ és összegzõ Értékelési Beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai, és az értékelt kitöltötte a Véleménykérõ Lapot is.
A Beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési Team tagjai vesznek részt, – a fenti dokumentumok alapján – a Team igazgatósági tagja vezeti. A tipikus napirend a következõképpen nézhet ki:

1. Áttekintik, megvitatják a következõ dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítélésérõl.

a. Az elõzõ ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása;
b. A Tanulói Kérdõív alapján született eredmények, különös tekintettel az elõzõ ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedõen sikeres vagy problematikus területekre;
c. Az Óralátogatási Lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az elõzõ ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedõen sikeres vagy problematikus területekre;
d. Az Önértékelõ Lapon szereplõ területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az elõzõ ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedõen sikeres vagy problematikus területekre;

2. Megvitatják a Véleménykérõ Lapon felvetett kérdéseket;

3. Megegyeznek a kijelölendõ új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetõleg konkrét teendõk formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítõ Lap „Több figyelmet érdemlõ területek” rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. (Az Összesítõ Lapot lásd az 5. sz. mellékletben.)

Legkésõbb egy héttel a Beszélgetés után az értékelt megkapja a Team igazgatósági tagja által véglegesített Értékelési Összesítõ Lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig a Team tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

Felelõsök és feladatköreik

Az Értékelési Felelõs

Iskolai szinten a vizsgálatot az igazgató, azaz az Értékelési Felelõs felügyeli. Feladatai:

- a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése;
- az Értékelõ Teamek beosztása;
- az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó elõzõ év végi összesített adatokról – ahol lehetséges – a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és elõterjeszti az Igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit;
- az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegzõ írásbeli feljegyzést is készít;
- a Tanulói Kérdõívek feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén. (Ezt a feladatot az igazgató, amennyiben õ az Értékelési Felelõs, átruházza az igazgatóhelyettesre);
- a vizsgálat egységességének a biztosítása;
- bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.

Az Értékelõ Team

Egy tanár értékelésérõl az Értékelési Felelõs által kijelölt Értékelõ Team gondoskodik, amelynek tagjai a következõk: a 2. számú függelék szerint.




A Team igazgatósági tagja

- felelõs ciklusonként legalább egy óralátogatás és az azt követõ óramegbeszélés lebonyolításáért; õ választja ki a meglátogatandó csoportot;
- felelõs a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyûjtéséért, összesítéséért (óralátogatási lapok, tanulói kérdõívek eredményei, az önértékelõ ívbõl és véleménykérõ lapból származó információk);
- felelõs az Értékelési Beszélgetés elõkészítéséért és lebonyolításáért;
- felelõs az Értékelési Összesítõ Lap véglegesítésért, majd az Értékelési Felelõsnek való átadásáért.

A Team munkaközösség-vezetõ tagja vagy tagjai

- felelõsek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követõ óramegbeszélések lebonyolításáért; õk választják ki a meglátogatandó csoportot;
- részt vesznek az Értékelési Beszélgetésen;
- aláírják az Értékelési Összesítõ Lapot.

Az iskolatitkár

- felelõs a tanulói vélemények összegyûjtésének megszervezésért.

Az érintett tanár

- fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelõ Team tagját; beleszólása van a látogatás idõpontjának kiválasztásába;
- az óralátogatás után lehetõleg azonnal, de mindenképpen a lehetõ legrövidebb idõn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal;
- minden júniusban tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményérõl;
- minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelõstõl az iskola összesített eredményeirõl;
- önértékelõ lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenõ tevékenységérõl;
- véleménykérõ lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetõségeit, munkakörülményeit stb.;
- a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggõ véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következõ ciklusra vonatkozó célok kijelölésében;
- a ciklus végén Értékelési Összesítõ Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következõ ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértõ aláírása szükséges;
- panaszt tehet az Értékelési Felelõsnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelõs az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.




A nevelõtestület egésze

- a rendszer bevezetése elõtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát;
- minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelõstõl az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az Igazgatóság ezekkel kapcsolatos intézkedéseirõl;
- ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés

Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani.
Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, minden év végén megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelõ és Véleménykérõ lapokat. Az Értékelési Összesítõ Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következõ ciklusig megõrizendõk. Az Értékelési Összesítõ Lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Értékelési Felelõs kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetõire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési Összesítõ Lap mindaddig nem selejtezhetõ, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszûnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítõ Lap más munkáltatónak nem adható át.

Az adatok felhasználása

Az érintett tanár

- megismerhet minden róla gyûjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsõsorban az õ felelõssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból;
- az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni;
- amennyiben – az értékeléstõl függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazható – valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait;
- kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésbõl származó információkat.

A munkaközösség-vezetõ

- a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó
- tanár Értékelési Összesítõ Lapját;
- egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához;

A munkáltató (az igazgató és helyettese)

- bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítõ Lapjához;
- egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintõ személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az Igazgató egy személyben vagy helyettesének és az érintett tanár munkamunkaközösség-vezetõinek körében hozza meg;
- felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg;
- felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg;
- az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra;
- a tanár kérésére köteles megfelelõ továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában.

Az igazgató nem használhatja fel viszont a vizsgálat során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat:

- érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására;
- fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához;
- elbocsátás kezdeményezéséhez;
- információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére.

Eljárási szabályok

1. Az értékelési rendszer mûködése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik.
4. Mivel adatgyûjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekrõl lehetséges, nem gyûjthetõ és nem használható fel olyan adat,
5. amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdõív);
6. amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett;
7. amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos;
8. amelyrõl nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési Beszélgetés elõtt.
2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése elõtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik.
3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhetõ a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés.
4. Az Értékelõ Team tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezõtlen ítélet esetén kellõen indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a Team tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevõjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlõség esetén a tanár szavazata legyen döntõ.
5. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenõen minden egyéni adat bizalmasan kezelendõ. Az Értékelési Felelõs egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési Felelõsön, valamint igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevõ erkölcsi felelõssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekrõl senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetõje kapnak felmentést, de õk is kizárólag egymás között. A tanárok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel sem.
6. A tanár – az Értékelési Összesítõ Lap aláírása elõtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelõsnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel.

Ennek tagjai:

- az Értékelési Felelõs, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Teamnek.
- ha igen, akkor az igazgatóság egyik nem érintett másik tagja;
- egy a panaszos által megnevezett nevelõtestületi tag;
- a nevelõtestület egyik sorsolással kiválasztott tagja;

A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.

Kelt: ................................, ...........................................


................................
aláírás


Az IMIP 1.számú melléklete innen letölthetõ: IMIP