PEDAGÓGIAI PROGRAM

„Minden nemzetnek fő kincse a nyelve.

Bármit elveszíthet, visszaszerezheti,

de ha nyelvét elveszíti,

Isten se adja vissza többé.”

(Gárdonyi Géza)

„Die Fremdsprache lernen ist nützlich,

die Muttersprache lieben ist Pflicht,

halte die anderen in Ehren,

vergiß aber die eigene nicht!”

(Engelbert Rittinger)

1. Nevelési Program

1.1. Bevezető

A XXII. kerület német nemzetiségi lakossága részéről igény fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy gyermekeik német nemzetiségi nyelvoktató iskolába járhassanak. Ennek az igénynek a kielégítésére a XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére a XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő Testülete határozatot hozott, melyben iskolánk kiemelt feladataként a német nemzetiségi nyelvoktató programot jelölte meg.

A nemzeti és etnikai kisebbségek léte a Kárpát-medence történeti különlegessége, ezért a kisebbségi oktatásnak a régió valamennyi országában különös fontossága van.

Az Alkotmányban, a helyi önkormányzatokról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségről szóló törvényben megfogalmazott jogi garanciák tükrözik azt a felismerést, hogy a kisebbségek oktatása valamennyi új demokráciában sarkalatos kérdés.

A nemzetiségek nevelésével, oktatásával foglalkozó intézményeknek sok esetben egymással ellentétes céloknak és igényeknek kell megfelelniük. Egyrészről – mint minden más intézménynek – segíteniük kell a tanulók személyiségének fejlődését, fontos készségek elsajátítását, másfelől a kisebbségi nyelv és kultúra kutatása révén a kisebbségi szocializáló műhelyeiként kell működniük. Egyszerre kell szolgálniuk a nemzetiségek nyelvi – kulturális határainak megerősítését, valamint a többségi társadalomba való beilleszkedésüket, integrációjukat.

1.2. Helyzetelemzés

Iskolánk 1912-ben épült – javarészt német nemzetiségű – lakosság adományaiból. A XXII. kerület egyik legkedvezőbb fekvésű, legnyugodtabb környezetében található intézménye. Az épület 8 tanteremmel és 3 szaktanteremmel rendelkezik, hosszú távon 8 évfolyamon legfeljebb 9 osztály bontott csoportokban történő oktatására alkalmas.

Az iskolában több évtizede komoly hagyományai vannak a német nyelv emelt szintű oktatásának. Ennek továbbfejlesztéseképpen német nemzetiségi nyelvoktató általános iskolaként folytatjuk működésünket.

1997 szeptemberében két első osztályban kezdődött meg a német nemzetiségi nyelvoktató program. Az iskola alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos és bővített változatát egyaránt alkalmazzuk.

A 2005/2006-os tanévtől már minden évfolyamon minden tanuló a német nemzetiségi program szerint tanul.

Településünkön javarészt családi házak, társasházak, kicsi lakótelepek találhatók. A családok őrzik régi hagyományaikat és identitásukat.

A szabadidő eltöltését a közeli könyvtár, a Művelődési Ház – benne az uszoda, és a BMTE sporttelep teszi színvonalasabbá.

A tanulók társadalmi helyzetéről megállapítható, hogy szociális szempontból közepes és szerény anyagi lehetőségek között élő családokból jönnek a gyerekek. Ugyanakkor az iskola kerületi beiskolázásának, valamint az új feladatnak köszönhetően egyre több a kedvezőbb szociális háttérrel rendelkező tanuló. Végzős diákjaink felvételi eredményei alapján arra következtethetünk, hogy igen változatos érdeklődési körrel rendelkeznek, éppúgy keresik a gimnáziumi, mint a szakközépiskolai továbbtanulási lehetőséget. Évről évre nő a nemzetiségi vagy a kéttannyelvű középiskolákba jelentkezők száma.

Az iskola kapcsolatrendszeréről elmondható, hogy fontosnak tartjuk a folyamatos kapcsolattartást a kerület óvodáival, iskoláival és egyéb intézményeivel. Terveink megvalósításához minden esetben egyeztetjük elképzeléseinket a XXII. kerületi Önkormányzattal.

A XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzattal igen jó kapcsolatot alakítottunk ki, képviselőik rendszeresen figyelemmel kísérik az iskola munkáját, látogatják tanóráinkat, foglalkozásainkat.

1.3. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az állam és a helyi önkormányzatok a nevelés – oktatás során vállalt feladatainak teljesítésekor – a törvényi előírások alapján – köteles tiszteletben tartani a szülőknek azon jogát, hogy nemzetiségi – kisebbségi hovatartozása szerint, a gyermeke érdekében, annak iskoláztatásához megválassza azt az intézményt, amely különös figyelmet szentel az adott kisebbség jellegzetességei átörökítésének, s amely a gyermek érzelmi fejlődésében a közösséghez tartozást erősíti. A kisebbségi nevelés – oktatás sajátos elvárások, célok megvalósulását szolgálja.

Mindezek mellett iskolánk minden család, szülő, kisgyermek előtt nyitott, akik felismerték napjainkban a nyelvtudás fontosságát, kiemelkedő szerepét mind a továbbtanulás, mind a későbbiekben az életben való boldogulás terén.

Iskolánk, pedagógusaink arra törekszenek, hogy mind a kisebbséghez, mind a többséghez tartozó tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei.

Pedagógiai programunk kialakításának és megvalósításának nem lehet akadálya a tanulók családból hozott nyelvtudásának hiánya vagy hiányossága. Összhangot teremtünk a konkrét kisebbségi nyelvoktató program és a nyelvi háttérállapot között. Feladatunk, hogy intézményi feltételek között biztosítsuk a kisebbségi anyanyelvű tanulást, illetve a kisebbségi nyelv tanulását, a kisebbségi kultúra megismerését, a hagyományőrzést és –teremtést, az önismeret kialakítását és gyakorlását.

Segítjük a német kisebbségi kultúrát hordozó csoport tagjait abban, hogy megtalálják, megőrizzék identitásukat, vállalhassák másságukat, és másoknak is megmutathassák értékeiket.

Az iskola profilja által meghatározott célok és feladatok közé tartoznak az alábbiak:

a hatékony nyelvi nevelés és oktatás biztosítása
a magas szintű nyelvtudás iránti igény kifejlesztése
a német anyanyelvű kultúra iránt megbecsülésre nevelés
kellő ismeretanyag nyújtása és megfelelő feltételek biztosítása a hagyományok ápolásához, őrzéséhez
a tárgyi és szellemi kultúra iránti megbecsülésre nevelés
a népköltészet, a zene és a képzőművészet megismertetése
korszerű, irodalmi szintű szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra nevelés

A német nyelv használatát minden olyan területre kiterjesztjük, amely reális esélyt biztosít a tanulók német anyanyelvi nevelése számára.

Céljaink és feladataink megvalósításához figyelembe vesszük a jogszabályokban előírt követelményeket, a nemzeti-etnikai kisebbségi oktatás irányelvében, valamint a kerettantervi rendeletben megfogalmazott általános követelményeket.

Figyelembe vesszük a helyi német ajkú kisebbségi közösség kisebbségi nevelés – oktatással kapcsolatos igényeit, a helyi gazdasági, társadalmi körülményeket és lehetőségeket.

Feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség történeti, szociológiai, pszichológiai hátterét, veszélyeit, az emberi és állampolgári jogok megsértésének jelenségét.

A nevelő feladata, hogy a türelmetlenség, a jogsértés elleni fellépésre késztessen.

A kisebbségi nyelv és a kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni.

A német kisebbségi nyelvet csoportbontásban tanítjuk. A fizika, kémia, biológia tantárgy oktatásához szaktanteremmel rendelkezünk, számítógépes termünk az informatika tantárgy színvonalas oktatását szolgálja.

Tanórán kívüli tevékenységek szervezése már hagyomány az iskolában. Működik iskolai diáksport egyesület – rendszeresek a hétvégi kirándulások, hagyományőrző ünnepségek.

Szakkörök, vetélkedők, túrák, táborok teszik változatosabbá diákjaink életét. Tanulóink tanári felügyelettel használhatják iskolánk sportpályáit, tornatermét, könyvtárát.

1.4. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Általános feladatok:

az életkornak megfelelő szinten a tárgyi ismeretek átadása, bővítése, mélyítése
a magyar és a kisebbségi nyelv igényes használatára nevelés
a problémamegoldó gondolkodásra nevelés
a hagyományos értékrendek kialakítása iránti igény felébresztése, mint például a folyamatos tanulás és önművelés, a kreativitás, az esztétikus megjelenés és megjelenítés, a természet és a környezet védelme, a kultúrált viselkedés, a világnézeti nyitottság, az egészséges életmód
az egyéni és a csoportos versenyszellem kialakítása, erősítése
a tanulói házirend tartalmának folyamatos tudatosítása, betartásának rendszeres ellenőrzése

Alsó tagozat

az elsős kisgyermekkel az iskolába járás megszerettetése
az iskolai élet és házirend megismertetése
veszélyeztetett tanulók kiszűrése, a problémák okának feltárása
rendszeres konzultációs lehetőség biztosítása a szülők számára
beilleszkedési nehézségek felismerése, kezelése

Felső tagozat

a tantárgyankénti elvárások, követelmények megismertetése
a belépő tantárgyak fontosságának felismertetése, megszerettetése
az új tanulási technikák megtanítása
önálló véleménynyilvánítás kialakítása
pályaválasztás alakítása a tanulói képességek és a lehetőségek összehangolásával
serdülőkori problémák megfelelő kezelése, egészséges, harmonikus életvitelre való törekvés tudatosítása
a nem szakrendszerű oktatás bevezetése a 2008/2009. tanévtől (2007. évi módosítás)

A tanulók közösségi nevelését szolgálják az iskolában működő különféle tanulóközösségek. Ezek a következők: napközi, tanulószoba, néptánccsoport, bábszakkör, kézműves csoport…stb.

1.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskola speciális feladatának köszönhetően egyre kevesebb beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek kerül iskolánkba.

Ezek a problémák már leginkább felső tagozatos osztályainkban, de ott is csak elvétve fordulnak elő. Az osztálylétszámok alacsonyak ezeken az évfolyamokon, ez nagy mértékben elősegíti e nehézségek áthidalását. Ezen kívül a Nevelési Tanácsadó szakembereivel napi kapcsolatban állunk, ők megfelelő terápiás foglalkozásokon tanácsokkal látják el a problémás tanulókat és szüleiket.

1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A német nemzetiségi oktatásnak köszönhetően intézményünket a szülők részéről a tudatos iskolaválasztás jellemzi. Egyre több igen jó, tanult, magasan iskolázott szülői háttérrel rendelkező tanuló kerül iskolánkba. Ez maga után vonzza azt a jogos elvárást is, hogy a tehetséges tanulók előmenetelét még inkább segítsük.

Iskolánkban a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére tanórákon differenciált foglalkoztatás keretében, szakkörökön és különböző levelező versenyeken van lehetőség. A harmonikus fejlődés elősegítése érdekében többféle sportolási lehetőséget kínálunk az érdeklődő gyerekeknek, mint például a karate tanfolyam (külső edzővel tandíjas módon), röplabdaedzés (tömegsport keretén belül ingyenesen), atlétika (tömegsport keretében ingyenesen), zenés táncoktatás (tanfolyami jelleggel tandíjas módon).

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése 5. és 6. osztályban a 2008/2009. tanévtől szintén elősegíti a tehetséges tanulók fejlesztését. (2007. évi módosítás)

A tanulók kiegyensúlyozott fejlődését szolgálják a különféle tanórán kívüli tevékenységek szervezése. A színházlátogatások közül ki kell emelni az iskola fő feladatával összefüggő német nyelvű előadások megtekintését, melyek nagymértékben hozzájárulnak a tehetséges tanulók további fejlesztéséhez.

1.7. A gyermek– és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánkban egy fő félállású gyermekvédelmi felelős működik, aki megfelelő módon tartja a kapcsolatot a szülőkkel, gyerekekkel és a segítő intézményekkel. Gyakran segít korrepetálással, egyéni foglalkozásokkal a rászoruló tanulókon. Összességében azonban megállapítható, hogy inkább felső tagozatunkat érinti a gyermekvédelmi munka, alsó tagozatunkon már kevésbé problémás gyermekeket oktatunk.

A Családsegítő Szolgálat szakembereivel igen jó kapcsolatot tartunk fenn.

1.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató foglalkozások alsó tagozaton az órarendbe építve és napközi időben történik. A beszédhibás, dyslexiás, dysgraphiás, dyscalkuliás gyermekekkel az iskola logopédusa és a Nevelési Tanácsadó szakemberei foglalkoznak heti rendszerességgel külön egyéni órabeosztás szerint.

A csoportbontásban történő oktatás során lehetőség van tanórák keretében is differenciált foglalkoztatás alkalmazásával a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására.

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése 5. és 6. osztályban a 2008/2009. tanévtől nagy mértékben elősegíti a hátrányokkal, hiányosságokkal küzdő tanulók fejlesztését. (2007. évi módosítás)

1.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A szociális hátrányok leküzdésére elsősorban felsős osztályainkban mutatkozik feladat, melynek megoldásában jelentős szerepe van a gyermekvédelmi felelősnek, valamint az adott osztály osztályfőnökének egyaránt. Fontos a szülőkkel való megfelelő kapcsolattartás.

Alsó tagozatos osztályainkat kirívó szociális hátrányok nem jellemzik, köszönhetően ez az iskola speciális feladatának és a kerületi beiskolázási lehetőségnek.

1.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A pedagógiai program végrajtásához szükséges alapvető felszereléssel rendelkezik az iskola, a további felszerelések, a minimumfeltételek biztosítása a helyi önkormányzat segítségével folyamatban van.

Az oktató- nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Alsó tagozat

Magyar nyelv-és irodalom:

az Apáczai Kiadó tankönyvcsaládja
nyelvtani falitábla sorozat
időszalag
diapozitív sorozat
CD-rom
CD- lemezek
műsoros videokazetták
magnókazetták
irodalmi térkép
írói arcképsorozat
faliképek
kép-és szókártya gyűjtemény

Anyanyelv és irodalom (német)

a Nemzeti Tankönykiadó nemzetiségi tankönyvcsaládja
fóliák
CD-k
magnókazetták
videokazetták
bábok

Matematika:

az Apáczai Kiadó tankönycsaládja
számegyenes
mérleg, súlysorozat
űrtartalommérő edények
színes rudak
logikai készlet
Síkidomok
testek
tükör
dobókockák
fóliák
négyzetrácsos tábla
applikációs készlet
szám-és jelkártyák
játékpénz készlet
óralap
vonalzó
körző
méterrúd

Környezetismeret:

fali tablók
fóliasorozatok
preparátumok
mérleg
földrajzi atlasz
földgömb
iránytű
nagyító
makettek
csontváz
térképek

Ének:

az Apáczai Kiadó tankönyve
hangjegy füzet
hangjegy tábla
hangvilla
ritmushangszerek
pianínó
mágneses tábla
CD lejátszó
metronóm
furulya
hangvilla
zenei szótár, zenei lexikon
CD-k
magnókazetták

Rajz:

rajztábla
tempera
vízfesték
rajzlap
fotókarton
krepp-papír
különböző színű- és minőségű kartonok
tapétaragasztó
agyag
gyurma
gipsz
hurkapálca

Testnevelés:

sötét tornanadrág
fehér póló
tornacipő
fehér zokni
tornapad
bordásfal
talajszőnyeg
zsámoly
svédszekrény
dobbantó
mászókötél
gyűrűhinta
kézilabda-kapu
kosárlabda-palánk
röplabda-háló
magasugró léc
kislabda
ásó, gereblye, seprű
stopperóra
kézi-, kosár-, futball-labda
ping-pong asztal
asztalitenisz-ütő, labda, háló
tollaslabda-ütő, labda, háló,
ugrókötél
karika
tömött labda
babzsák
szánkó, bob, hólapát

Informatika:

számítástechnika terem, 13 db számítógép
internethasználati lehetőség
számítástechnikai programok
pormentes tábla
fali tablók

Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom:

Irodalmi térkép
Írói arcképsorozat
időszalag
diapozitív sorozat
nyelvtani falitábla sorozat
fóliasorozat a 6. osztályos nyelvtani anyaghoz
helyesírásunk oktatócsomag
hogyan írjam? (falitábla)
szövegvilág (falitábla)
CD-ROMOK
CD-lemezek
műsoros videokazetták
magnókazetták (üres)

Anyanyelv és irodalom (német):

a Nemzeti Tankönykiadó nemzetiségi tankönyvcsaládja
fóliák
CD-k
magnókazetták
videokazetták
bábok
nyelvi demonstrációs táblázatok
kommunikációs készséget fejlesztő képsorozatok
német nyelvterület térképei
német nyelvi társasjátékok

Idegen nyelv (angol):

demonstratív plakátok, nyelvi demonstrációs táblázatok
kommunikációs készséget fejlesztő képsorozatok
fóliák
Cd-k
magnókazetták
videokazetták
angol nyelven beszélő országok térképei
angol nyelvi társasjátékok
CD-ROMOK

Történelem, hon-és népismeret

térképek
időszalag
írásvetítő, fóliák
videofilmek
magnókazetták

Természetismeret, földrajz:

fali tablók
fóliasorozatok
preparátumok
mérleg
földrajzi atlasz
földgömb
iránytű
nagyító
makettek
csontváz
térképek
csillagászati eszközök

Biológia:

csontvázak
modellek
faliképek
kitömött állatok
botanikai modellek
mikroszkóp
írásvetítő, fóliák
diavetítő, diakép-sorozatok
videofilmek

Fizika:

írásvetítő, fóliák
TV, videó, videofilmek
mechanikai egységcsomag
hőtani egységcsomag
hőmérő
főző pohár
mágnesrúd
tükör
lencse
rugós erőmérők
karos mérleg
kiskocsi
rugó
iránytű
elektrovaria
elektromosságtani tanulókészlet
tanulói mérőműszer
transzformátor
csengők, csengőreduktorok
foglalatok
vízbontó készülék
merülő forraló
mágnestűk
tekercsek
patkómágnes
mérőhengerek
fémcsatornás lejtő

Kémia:

írásvetítő, fóliák
kémcsövek, kémcsőfogó csipesz
dugók
gumicső, hurkapálca, gyufa
kés vagy szike
szűrőpapír
tanulói tálcák
tanári előkészítő tálca
törlő ruhák
Bunsen- állvány
állványkarika
égetőkanál
mágnesek
nikkelezett csipesz
nikkelezett vegyszerkanál
olló
tégelyfogó csipesz
tanulói fémcsipesz
Borszeszégő
csepegtető tölcsér
Erlenmeyer lombik
főző pohár
gázfejlesztő lombik
gázfelfogó henger
gömblombik
kristályosító csésze
oldalcsöves kémcső
óra üveg
üvegcseppentő
tároló üvegek
üvegbot, üvegkád, üveglap, üvegtölcsér
transzparenssorozat
videokazetták
mágneses tábla
periódusos rendszer

Testnevelés:

sötét tornanadrág
fehér póló
tornacipő
fehér zokni
tornapad
bordásfal
talajszőnyeg
zsámoly
svédszekrény
dobbantó
mászókötél
gyűrűhinta
kézilabda-kapu
kosárlabda-palánk
röplabda-háló
magasugró léc
kislabda
ásó, gereblye, seprű
stopperóra
kézi-, kosár-, futball-labda
ping-pong asztal
asztalitenisz-ütő, labda, háló
tollaslabda-ütő, labda, háló,
ugrókötél
karika
tömött labda
babzsák
szánkó, bob, hólapát

Matematika:

az Apáczai Kiadó tankönyvcsaládja
négyzethálós tábla
írásvetítő, fóliák
mágnes tábla
mérleg, súlysorozat
táblai szerkesztő eszközök
űrtartalommérő edények
fali tablók
testhálók
testek
síkidomok
térfogat modell
fali óra

Rajz:

rajztábla
tempera
vízfesték
rajzlap
fotókarton
krepp-papír
különböző színű- és minőségű kartonok
tapétaragasztó
agyag
gyurma
gipsz
hurkapálca

Informatika:

13 db számítógéppel felszerelt számítástechnika tanterem
pormentes tábla
fali tablók
számítógépes programok
internetes hozzáférési lehetőség

Mozgókép és médiaismeret:

tankönyv
feladatgyűjtemény
szöveggyűjtemény
tanári segédkönyv
film-és médiafogalmak kisszótára
videokazetták, DVD-k, magnókazetták, CD-k
fényképezőgép
videó lejátszó
DVD lejátszó
TV
Sulinet Digitális Tudásbázis elérés

1.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A tanév folyamán két alkalommal tartunk szülői értekezletet, és két alkalommal tartunk fogadóórát. Rendkívüli esetben egyedi problémák megbeszélésére mindig azonnal lehetőséget adunk a szülőknek.

Tekintettel arra, hogy iskolánk kis létszámú intézmény, minden pedagógus szinte minden tanulót és szülőt ismer, így valóban lehetőség van a szülőkkel való napi kapcsolat kialakítására.

Iskolaszék és diákönkormányzat nem működik az iskolánkban.

A szülők állandó résztvevői ünnepségeinknek, sokan a kirándulásainkra is eljönnek.

A kollégák napi rendszerességgel megbeszélik a különböző osztályokban a tanórákon tapasztaltakat, tanácsokkal látják el a pályakezdő pedagógusokat.

1.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési program

1.12.1. Helyzetelemzés

Iskolánk a XXII. kerület egyik legtisztább levegőjű, nyugodt, csendes területén található. Családi házak veszik körül. Az iskola sajátos feladatának köszönhetően, olyan tanulók látogatják az intézményt, akiknél nemcsak a tanulásra fordítanak nagy hangsúlyt a családok, hanem a fokozott mozgásra, sportolásra, egészséges táplálkozásra is.

Mindemellett mind az iskolavezetés, mind a tantestület nagy hangsúlyt helyez a tanulók egészséges életmódra nevelésére és igen fontosnak tartja a környezetvédelmi tevékenységet is.

Iskolánk a kerület egyik legkisebb intézménye, 8 évfolyamon 9 osztályban folyik az oktatás.

1.12.2. Egészségnevelési program

Az egészségnevelés iskolai területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek beépülnek az iskola pedagógiai rendszerébe összes tevékenységével. Az egészségnevelési program végrehajtásakor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, családi és szociális hátterüket. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát elősegíti a szülőkkel és az egészségügyben dolgozó szakemberekkel való megfelelő együttműködés.

Törvényi háttér

A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52. § (9-10), valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XII. 17. ) Kormányrendelet keretei között.

A kormány a 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével hatályba lépett Nemzeti alaptantervet a 202/2007(VII. 31.) számú rendeletével módosította.

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges test-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban
minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése
minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait);
a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire /l. a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadványt/
minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban;
a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);
a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

Jelenlegi folyamatok:

a tanulókat iskolaorvosi és védőnői szolgálat évente több alkalommal vizsgálja
minden tanuló évente két alkalommal fogászati szűrésen vesz részt
egészségügyi, orvosi végzettséggel rendelkező szülők szívesen tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek
évente egy alkalommal lúdtalp-szűrést végeznek a gyerekeken
rendszeresen folyik a felső tagozatos tanuló számára felvilágosító tevékenység, tekintettel az egyre terjedő alkohol-, drog- és dohányzás függőség megelőzésére
a testnevelés órák kora tavasztól késő őszig a szabadban vannak
alsó tagozatosoknak heti 1 óra játékos sportfoglalkozást szervezünk
a testnevelés órák utáni tisztálkodást korszerűen felújított öltöző helyiség szolgálja
évek óta szép hagyományai vannak a mindennapos testedzésnek: a gyerekek tömegsport foglalkozáson, diáksport egyesület tevékenységében vesznek részt, néptáncot és modern táncokat tanulnak
évek óta az egész iskola minden tanulója, kollégája és a szülők szervezetten részt vesznek a kerület egyik legnagyobb futóversenyén, a FUTAFOK-on
az iskola tanulói közül sokan iskolán kívül is szervezetten sportolnak különböző egyesületekben
a gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma évről-évre csökken
az iskola nyári balatonakali tábora immár hosszú évek óta a sportra helyezi a fő hangsúlyt, amely az elkötelezett, hivatásszerető testnevelő kollégánknak köszönhető, aki a tábor 10 napja alatt a szárazföldi- és a vízi sportolási lehetőségek, a kirándulások egész sorát biztosítja tanulóinknak
az iskolai étkeztetést ellátó konyha vezetőjével igen jó a kapcsolatunk, a napi menüt igyekeznek változatosan, egészségesen összeállítani, esetleges kéréseinket figyelembe veszik
az iskola a HACCP rendszernek mindenben megfelelő, új konyhával és étkezővel rendelkezik, amelyben a tisztálkodáshoz, kézmosáshoz is a legkorszerűbb infrastruktúra áll a gyerekek és a felnőttek rendelkezésére
a nevelőtestület összetételének, hozzáállásának, szemléletmódjának köszönhetően a különböző tantárgyakba integrálva rendszeresen megjelennek az egészséges életmódra nevelést szolgáló tananyag tartalmak
a játékos, egészségfejlesztő testmozgást különösen alsó tagozaton a tanítási órák részeként tekintik a kollégák, az órákba rendszeresen iktatnak 5-10 perces mozgásos tevékenységet, légző gyakorlatokat
minden évben tavasszal részt veszünk a Német Kisebbségi Önkormányzat által rendezett Madarak- és Fák Napján, amikor a Kamaraerdőben futóversenyeket, játékos sportvetélkedőket és főzőversenyt tartanak
az iskolavezetés és a tantestület kiemelkedően fontosnak tartja az egészséges életmódra nevelés elősegítésére a személyes példamutatást, a kollégák nem dohányoznak, többen közülük évtizedek óta rendszeresen sportolnak, kerékpárral járnak iskolába
a napköziben dolgozó kollégák fokozott hangsúlyt fektetnek a szabad levegőn történő játékos testmozgásra, amely jó idő esetén gyakran a napi 60 percet is meghaladja
a tantermeket egyszemélyes, a tanulók magasságának megfelelő padokkal rendeztük be, tantermeink világosak, napfényesek, levegősek, tágasak
az allergiát okozó terméseket érlelő fákat, nyárfákat kivágattuk, a parlagfüvet folyamatosan írtjuk
felkészítjük tanítványainkat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű kezelésére
folyamatosan ismertetjük a tömegközlekedési eszközök helyes használatát
felhívjuk a figyelmet a veszélyes anyagok helyes használatára, kezelésére
foglalkozunk a szexuális kultúra kérdéseivel, törekszünk a harmonikus életvitel szokásainak kialakítására

A mindennapos iskolai testedzés programja:

tekintettel arra, hogy alsó tagozaton minden tanuló napközis, a napközi időtartama alatt minden nap van lehetőség 30 perces játékos testmozgásra, amelyet a napközis kolléga a munkatervében megfogalmaz
felső tagozaton a délutános sporttevékenységek olyan változatosak, amelyekből minden tanuló a számára megfelelőt ki tudja választani és azon egész tanévben részt tud venni
fentiek alól azok a tanulók képeznek kivételt, akik iskolán kívül szervezetten sportolnak, vagy gyógytestnevelésen kell részt venniük
A fent felsorolt jelenleg is zajló folyamatokból következően megállapítható, hogy iskolánk elkötelezett híve az egészséges életmódra nevelésnek, amelynek színvonalát szeretnénk megtartani, partnereink igényeinek megfelelően – lehetőség szerint – bővíteni.

1.12.3. Környezeti nevelési program

Az alapelveket szabályozó jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002.december 20-án a 2005-2014. közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:

18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54.§ 1.cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.

A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

A 202/2007.(VII. 31.) kormányrendelettel módosított Nemzeti alaptanterv értelmében a környezettudatosságra nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

Jelenlegi folyamatok

az iskolában évek óta hagyománya van a környezetvédelmi tevékenységnek, a környezeti nevelésnek, a tantestület valamennyi tagja fokozott hangsúlyt fektet a különböző tantárgyak oktatásakor e tananyagtartalmak megjelenítésére
évente több alkalommal szervezzük meg az iskola környékének takarítását
az egészséges életmódra nevelés folyamataiban rendre megjelennek a környezeti nevelésre utaló tartalmak is, Madarak és Fák Napja…
tantermeink világosak, napfényesek, az ablakokat kora tavasztól késő őszig futómuskátlik díszítik
a használt elemeket külön erre a célra telepített gyűjtőládában helyezzük el
tanulóink ugyanabban a flakonban hozzák innivalóikat, így nem termelődik annyi szemét
nincs dobozos üdítő árusítás és fogyasztás, nem működtetünk iskolai büfét
az épületet az elmúlt években teljesen felújították, korszerű világító berendezéseket szereltek fel, a tornaterem padozatát műanyagburkolatról parkettára cserélték
az épület patinás jellegű, régi mészkőépítésű, de barátságos hangulatú
a folyosókat faliújságok, a gyerekek által készített dekorációk díszítik
a technikai felszereltség megfelelő
az étkező kialakítása a HACCP-rendszernek teljes mértékben megfelel, az étkezési eszközök, poharak környezetbarát anyagból készültek
az étkezőben kb. 60 gyerek tartózkodhat egyszerre, az étkezés önkiszolgáló módon történik
az iskola udvara zárt, részben lebetonozott, tiszta, pihenésre alkalmas padok vannak, fából készült játszóvár, csúszda és mászóka található benne, egy röplabdapálya és egy kézilabdapálya szolgálja a sportolási lehetőségeket
a takarításhoz használt tisztítószerek többsége biológiailag lebomló anyag

Fentiekből kitűnik, hogy iskolánk eddig is fokozott gondot fordított a környezetvédelmi tevékenységre.

Jövőkép – alapelvek, célok

Általános, hosszú távú cél:

hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést
segíteni a biológiai sokféleség megőrzését
elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT)
kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé
érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt
bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába
képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén

Az iskola jövőképe:

Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stressz-mentesebb körülmények között tanulnak.

Alapelvek, értékek, szemlélet:

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozás
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
globális szemléletmód kialakítása
fenntarthatóságra nevelés
a környezetetika hatékony fejlesztése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia és segítő életmód
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
az egészség és a környezet összefüggései
helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
globális összefüggések megértése
fogyasztás helyébe életminőség
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák

Rövid távú célok és feladatok:

a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezetvédelem hiteles terjesztői
a felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak
az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program
az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése
takarékoskodás a vízzel és a villannyal
a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat
legyenek a tanulók környezetük védelmezői
fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást

1.13. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként az alábbi alapvető jogokkal rendelkezik:

az alapvető szükségleteikhez kielégítéséhez való jog
a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga
a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga
a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga
a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog
az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog
a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga
a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog

Az Országgyűlés 1997. dec. 15-én elfogadta a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§ rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

A törvény előírja a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.

Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások területe (pénzügyi és biztosítási).

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeinek is eleget téve a 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX. Tv.) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003 (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

A kormány III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló 1033/2007(V.23.) sz. határozatával a 2007-2010. közötti időszakra szóló cselekvési programjában megerősíti a tudatos fogyasztóvá válást támogató ismeretek elsajátításában a közoktatás szerepét.

A NAT kiemelt fejlesztési feladatként jelöli meg a felnőtt életre való felkészülést, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT)

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, értékrendet, hozzáállást kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában.. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyit akarnak vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás.

Az iskolai programban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges:

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása
a természeti értékek védelme.

A fogyasztás során fontos:

a tájékozódás képessége
a döntési helyzet felismerése
a döntésre való felkészülés.

A tanulókkal meg kell ismertetni a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket ezeken a területeken az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság, a gazdaságosság és a takarékosság szerepét a fogyasztás során.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre is alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás – olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának a képessége és készsége jellemez.
Ökológiai fogyasztóvédelem – a környezeti problémák többségének gyökere a mai fogyasztói társadalomban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.
Környezettudatos fogyasztás – kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.
Fenntartható fogyasztás – a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és a szennyezőanyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve a termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem – amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például a technika tantárgyban az áruismeret, a gyártás és a termékminőség, matematikában a banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, stb.
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek látogatása)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Az iskolai fogyasztóvédelem működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Módszertani elemek

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői. Az iskola rendszeres áruismeretekkel, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat adhat, melyeken keresztül bizonyos idő után segíthet az iskola abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg a családjuk fogyasztói szokásait.

A hagyományostól eltérő munkaformák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

Lehetséges módszerek, eljárások:

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
riportkészítés az eladókkal
médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
egyéni és csoportos döntéshozatal
helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
szimulációs játék, esettanulmány
viták, szituációs játékok
érveléstechnikai gyakorlatok – hatékony érdekérvényesítés

A fogyasztóvédelmi oktatáshoz segítség és segédanyag kapható az alábbi szervezetektől:

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség www.fvf.hu

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület www.ofe.hu

1.14. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon (2007. évi módosítás)

1.14.1. Törvényi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.8. § határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. Az 5-6. évfolyamon, az alapozó szakaszban részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatást kell megszervezni.
A 2003. évi LXI. Tv. előírja, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamon.
A 2006. évi LXXI. Tv. a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is.
A kt. 133.§(1) bekezdése alapján az 5. évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd ezt követően az 5-6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.
Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, ill. a tantárgyak nagyobb körét egy tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt.121.§(34))

1.14.2. A rendelkezésre álló időkeret:

Kötelező óra 5. évfolyamon: 24,75 óra/hét + nem kötelező óra: 5,63 óra/hét = 30,38 óra/hét. Ennek 25%-a: 7,6 óra/hét/osztály. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésére tehát 5. évfolyamon hetente minimum 7,2 órát, maximum 14,4 órát kell felhasználni.

A 6. évfolyamon a számítás módja ugyanaz.

7,6 óra/hét/5. osztály

7,6 óra/hét/6. osztály

Össz.: 15,2 óra/hét/5-6. osztály

1.14.3. Mely tantárgyakat érinti? Hány órában hetente?

Anyanyelv (német nyelv) : 3 óra/hét/osztály

Magyar nyelv és irodalom: 2,3 óra/hét/osztály

Matematika: 2,3 óra/hét/osztály

Összesen: 7,6 óra/hét/osztály

Megjegyzés: A nemzetiségi, kisebbségi oktatásban az 5-6. évfolyamon a nemzetiségi nyelvből az olvasásértés, kommunikációs készségek fejlesztése a feladata a nem szakrendszerű oktatásnak.

Az óratervben (ld. helyi tanterv is) a fenti tantárgyak óraszámai mellett a „/” jel után találhatók a nem szakrendszerű oktatásra fordítandó óraszámok.

Óraterv: ld. a 29. oldalon, valamint a helyi tantervben!

1.14.4. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség- és képességfejlesztési területek

Alapkészségek:

Olvasáskészség
Íráskészség
Elemi számolási készség
Elemi rendszerező képesség
Elemi kombinatív képesség

Az OKÉV mérések előző évi eredményei azt mutatják, hogy iskolánkban a szövegértés és a matematika területén jóval az országos és a budapesti átlag fölött teljesítenek tanulóink, a fejlesztési feladatokat, területeket ennek megfelelően jelöljük ki.

Anyanyelv (német nyelv)

Legyen képes a tanuló egyszerű nyelvi kapcsolat teremtésére és a beszédhelyzetnek megfelelően 4-5 mondatos párbeszéd folytatására.
Ismert témákkal kapcsolatban tegyen fel kérdéseket, értelemszerűen a kérdésekre tudjon válaszolni.
Tanári segítséggel tudjon mesélni ismert eseményekről, élményekről.
Olvasott szövegről tudjon beszélgetni.
Adott kérdések alapján tudjon kikeresni szövegrészeket.
Tollbamondás után tudjon leírni egyszerűbb szöveget.
Néhány mondattal ki tudja fejezni gondolatait.
A tanult szókincs szavait tudja helyesen leírni.
Ismerje fel a főnevek többes számát, nemét.
Ismerje fel az igék idejét, módját egyszerűbb esetekben.
Ismerje a tagadás formáit.
Legyen tisztában az udvariassági beszédformákkal.

Magyar nyelv és irodalom

Hétköznapi helyzetekben legyen képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra, pl. a köszönés, a megszólítás, a kérdés, a kérés, a társalgás, a tájékoztatás. Tudjon spontán helyzetben köszönni, ismeretlen szituációban megszólítani, kérni és tájékoztatni. A társalgásban kérdezzen, kapcsolódjon a mások által elmondottakhoz.
Dramatikus játékban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja el szövegét.
Tudjon különbséget tenni a gyakran megfigyelt közlési stílusok és kifejezésmódok között.
Értsen meg egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Legyen tisztában a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, annak megértésével.
Az életkorának megfelelő egyoldalnyi szöveget néma olvasás után legyen képes emlékezetből tömören elmondani, az olvasottakról véleményt nyilvánítani.
Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül legyen képes leírni.
Adott vagy választott témáról egy-másfél oldal terjedelmű, értelmes szöveget tudjon írni.
Jelezze a szó- és a mondathatárokat, használja megfelelően a mondatvégi írásjeleket.
Jelölje helyesen a magán- és a mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a „j” hangot. Írja helyesen az igekötős igéket, válassza el hibátlanul az egyszerűbb szavakat.

Matematika

A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása.
A természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben.
Tízes számrendszerben a biztonságos eligazodás segítése.
A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kidolgozása és kifejlesztése.
A síkbeli és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése.
Alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal a geometriai szemlélet alakítása, fejlesztése.
Tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni kell a problémalátás, a probléma-megoldási képesség fejlődését.
A valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemlélet megalapozása.
Konkrét szituációkkal, példákkal alakítani kell a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.
Fel kell tárni a számfogalombeli hiányosságokat, a műveletvégzés szintjén tapasztalható elmaradásokat.

1.14.5. A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók munkájának értékelése

A tanulókat félévente szövegesen értékeljük:

részt vett,
megfelelt vagy
jól megfelelt értékelést kapnak.

1.14.6. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése

A nem szakrendszerű oktatást heti órakeretben, az órarendbe építve szervezzük meg osztályonként. Az osztályokat csoportokra bontjuk a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően.

Nem minden tanuló vesz részt a nem szakrendszerű oktatásban, csak azok, akiknek a fejlődése, a fejlettségi szintje elmarad a társaitól, továbbá – ha lesz ilyen - egy másik csoportban azok a tanulók, akik kiemelkedő képességekkel rendelkeznek.

A tanulókat a rendelkezésre álló időkeretben felzárkóztatjuk a társaihoz, az átlaghoz, hogy meghatározott időn belül elérjék a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. A kiemelkedően teljesítő tanulókat pedig képességüknek megfelelő feladatokkal látjuk el.

1.14.7. A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő pedagógusok köre

A német nyelvet a nem szakrendszerű oktatásban tanító és német műveltségi területi végzettséggel vagy német nemzetiségi végzettséggel rendelkező kollégák oktatják. Ezt a feladatot végezhetik továbbá tanítói és német nyelvtanári végzettséggel rendelkező kollégák, illetve német nyelvtanári és 120 órás továbbképzésben részesült kollégák is. Iskolánkban jellemzően német műveltségi területi vagy német nemzetiségi tanítói végzettséggel rendelkező pedagógusok vesznek részt a nem szakrendszerű oktatásban.

A magyar nyelv és a matematika nem szakrendszerű oktatásra fordítható időkeretében az ezekre a szakokra képzett és 120 órás továbbképzésben részt vett kollégák tanítanak. Lehetőség van azonban tanítók alkalmazására is, akik a megfelelő műveltségi területi szakképzettséggel rendelkeznek.

1.14.8. A nem szakrendszerű oktatás hatékonyságának mérése

Bemeneti mérés – diagnosztikus: a 4. o. végén
Folyamat mérés – állapotjelző félév végén
Záró mérés – szummatív: év végén
Elemzések, értékelések, hatékonyságvizsgálat – beszámolók a nevelőtestületi értekezleten.

Óraterv 2005. szeptember 1-től Módosítva: 2007. szept. 30.
	Évfolyamok
Tantárgyak	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	7	7	4/2	4/2	3	3
Történelem					2	2	2	2
Anyanyelv és irod.(német)	5	5	5	5	5/3	5/3	5	5
Angol (első idegen nyelv)					2	2	2	2
Matematika	4	4	4	4	3/2,3	3/2,3	3	3
Fizika							1,5	1,5
Kémia							1,5	1,5
Biológia és egészségtan							1,5	2
Környezetism.,természetism.	1	1	1	2	2	2
Földrajz							2	2
Ének	1	1	1	1	1	1	1	1
Rajz	0,5	0,5	0,5	1	0,5	0,5	0,5	0,5
Technika és életvitel	0,5	0,5	0,5	1	0,5	0,5	0,5	0,5
Informatika			1	1	0,5	1	1	1
Testnevelés	3	3	3	3	3	3	3	2
Osztályfőnöki					0,5	1	0,5	1
Hon és népism.					1
Volkskunde					1	1	1	1
Mozgókép és médiaism.								1
Etika							1
Összesen:	22	22	23	25	26	27	30	30
Modulok:
Tánc- és dráma					0,5 óra a magyarban	0,5 óra a magyarban
Egészségtan						0,5 óra a term.ism.-ben

Óraterv

A magyar nyelv és irodalom, az anyanyelv és irodalom (német nyelv), valamint a matematika tantárgy óraszáma mellett „/” után vastagon szedve jelöljük a nem szakrendszerű oktatásra szánt órák számát.

1.15. A kulcskompetenciák fejlesztése (2007. évi módosítás)

A kulcskompetenciák azok a tudások és képességek, amelyek birtoklása alkalmassá teszi a gyerekeket majd felnőttként a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz és annak befolyásolásához.

Az iskolai nevelő-oktató munka alapvető szerepe, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

1.15.1. Anyanyelvi kommunikáció

Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban.
Helyes és kreatív nyelvhasználat az élet bármely területén
Feltétele a megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete

1.15.2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető
Olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése
Feltételezi a megfelelő szókincs és nyelvtani ismeretek meglétét, a társadalmi hagyományok, a nyelvek kulturális vonatkozásainak az ismeretét

1.15.3. Matematikai kompetencia

A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége
Ennek birtokában az egyén rendelkezik az alapvető matematikai elvek alkalmazásának, a problémák megoldásának a képességével a mindennapokban, otthon és a munkahelyen
A pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük

1.15.4. Természettudományos kompetencia

Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, irányítsuk cselekvéseinket
Feltételezi a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak az ismeretét
Kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja

1.15.5. Digitális kompetencia

Felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén
Magában foglalja az információ felismerését, visszakeresését, értékelését, tárolását, előállítását, bemutatását és cseréjét
Az internet által kínált lehetőségek megfelelő használata
Kritikus, megfontolt attitűdöt igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében

1.15.6. A hatékony tanulás

Feltételezi a kitartó tanulás képességét egyénileg és csoportban egyaránt
A szükségletek és lehetőségek felismerése, a tanulás folyamatának ismerete
Elengedhetetlen eleme a motiváció és a magabiztosság
A munka- és karriercélok teljesítését szolgálja
Feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, tudásának erős és gyenge pontjait
Legyen képes közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkájának értékelésére, tanács, információ kérésére és elfogadására
A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez

1.15.7. Szociális és állampolgári kompetencia

A harmonikus és a közösségi beilleszkedés feltétele, konfliktusok megoldásának a képességét is feltételezi
Elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és a magatartási szabályok megértése
Alapja a hatékony kommunikáció képessége, a különböző nézőpontok megértésének a képessége, az empátia, a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság
A demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul
Igényli a közügyekben való hatékony együttműködés képességét, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés képességét
A pozitív attitűd az emberi jogok teljes körű tiszteletén, az egyenlőség és a demokrácia tiszteletén, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértésén alapul

1.15.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására
Magában foglalja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelésének képességét, a kockázat-felismerést és –vállalást, az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzést
Motivációt és elhatározottságot feltételez

1.15.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Magában foglalja az esztétikai megismerés fontosságának tudatát
Feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét
Idetartozik a művészi önkifejezés, a műalkotások elemzésének képessége, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységekben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése, kiaknázása
A pozitív attitűd alapja a nyitottság, az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság

A kulcskompetenciákra épülnek a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai:

Énkép, önismeret
Hon- és népismeret
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
Gazdasági nevelés
Környezettudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Testi és lelki egészség
Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire

1.16. Egységes alapokra épülő differenciálás

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása
Az oktatási folyamat elősegíti az előzetes ismeretek feltárását, lehetőséget ad a tévedések korrigálására, alkalmazza a kooperatív tanulási technikákat
A tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban előtérben áll a tevékenység, az önállóság, a kezdeményezés, a problémamegoldás
A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodik
Nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű illetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése terén

1.17. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön
Elengedhetetlen feltétel a kulcskompetenciák megalapozása
A tanulók nehézségeinek feltárása
A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétel a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása
A kiemelkedő tehetségjegyek feltárása
Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása
Egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása