Tartalom

1. Általános rendelkezések, hatályba lépés
2. Az intézmény alapadatai
3. Az iskola szervezete, irányítása
3.1. Az iskola vezetése
3.1.1. Az igazgató
3.1.2. Az igazgatóhelyettes
3.2. Az iskola dolgozói
3.3. Az iskola szervezeti egysége
3.4. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata
4. Az iskola közösségei
4.1. Az iskolaközösség
4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége
4.3. A nevelõk közösségei
4.3.1. A nevelõtestület
4.3.2. A nevelõtestületi feladatkörök átruházása
4.3.3. A nevelõk szakmai munkaközösségei
4.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
4.4. A szülõi szervezet (közösség)
4.5. A tanulók közösségei – az osztályközösségek
5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
5.1. Az iskolavezetés és a nevelõtestület
5.2. A nevelõk és a tanulók
5.3. A nevelõk és a szülõk
6. Az iskola külsõ kapcsolatai
7. Az iskola mûködési rendje
7.1. Általános szabályok
7.2.A belépés és a benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem lévõ személyek esetében
8. A tanórán kívüli foglalkozások
9. A pedagógiai munka belsõ ellenõrzésének rendje
10. A mindennapos testedzés formái, együttmûködés a sportegyesületekkel
11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
12. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésében, illetve baleset esetén (intézményi védõ, óvó elõírások)
12.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésében
12.2. Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén
12.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján
13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendõk
14. Az iskola tankönyvellátás
15. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága
16. Reklámtevékenység
17. Az iskola hagyományai
17.1. Az iskolai egyenruha
17.2. Ünnepek, ünnepségek
18. Záró rendelkezések
19. Legitimációs záradék

Melléklet


1. Általános rendelkezések és hatályba lépés

Az SzMSz elkészítését meghatározó jogszabályok:

• Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról és annak többszöri módosításai
• A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl
• Az 1992. évi XXXIII. évi törvény a közalkalmazottak jogállásáról
• A 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
• A 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjérõl és annak 2004. évi módosítása
• A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl
• A 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról
• A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról
• A 30/2004. (X. 28.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról
• A Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény
• A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet
• A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi Államháztartási törvény

Az iskola törvényes mûködését meghatározó dokumentumok:

• Alapító okirat
• Pedagógiai program
• Munkaterv
• SzMSz
• Közalkalmazotti Szabályzat

Az Árpád utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola szervezeti felépítésére és mûködésére vonatkozó szabályzat módosítását az intézmény vezetõjének elõterjesztése alapján, a XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat és a szülõi szervezet egyetértésével a nevelõtestület 2005. év október hó 5. napján fogadta el.

Jelen szervezeti és mûködési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelõzõ - 2003. évi - szervezeti és mûködési szabályzat érvénytelenné válik.

A szervezeti és mûködési szabályzat és az egyéb belsõ szabályzatok elõírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezõ.


2. Az intézmény alapadatai

Az intézmény neve: Árpád utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola

Az intézmény OM azonosító száma: 035 191

Az intézmény alapító okiratának száma: 229/2005. (06. 23.), kelte: Bp., 2005. június 23.

Az intézmény székhelye: 1222 Budapest, Árpád u. 2.

Az intézmény telephelye(i):
intézményegységgel, tagintézménnyel nem rendelkezik

Az alapító – fenntartó szerv neve:
Budafok–Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Képviselõ Testülete

Az alapító – fenntartó szerv címe: 1221 Budapest, Városház tér 11.

Az intézmény felügyeleti szervének neve és címe:
Budafok–Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Képviselõ-testülete 1221 Budapest, Városház tér 11.

Az intézmény típusa, évfolyamai:
nyolc évfolyammal rendelkezõ általános iskola

Az intézmény jogállása:
Önálló jogi személy, költségvetési szerv

1. Alaptevékenységek és feladatmutatók

Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést, oktatást. Az iskola részt vesz a német nemzetiségiek nevelésében és oktatásában. Kiemelt feladata a német nemzetiségi nyelvoktató kisebbségi oktatás.

80120 Iskolai oktatás

80121-4 Nappali rendszerû, általános mûveltséget megalapozó iskolai oktatás

Feladatmutató: tanulók létszáma: 200 fõ
Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma: 9 (db)

1.1. Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítõ és kisegítõ tevékenységek és feladatok

55230 Intézményi étkeztetés

55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés

Feladatmutató: intézményi étkeztetést igénybe vevõk létszáma (fõ)
Teljesítménymutató: éves élelmezési napok száma 180 (nap/év)

75176 Az intézményi vagyon mûködtetése

75176-8 Intézményi vagyon mûködtetése

Feladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybe vevõk létszáma (fõ)
Teljesítménymutató: -

80510 Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítõ tevékenység

80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás

Feladatmutató: foglalkozásokon résztvevõk létszáma (fõ)
Teljesítménymutató: foglalkozási csoportok száma (csoport)

92400 Sporttevékenység

92403-6 Diáksport

Feladatmutató: -
Teljesítménymutató: -

80400 Egyéb oktatás

75177-9 Szakmai tevékenységet irányító és kisegítõ szolgáltatás

Feladatmutató: -
Teljesítménymutató: -

Iskolai könyvtár mûködtetése

75192 Önkormányzatok elszámolásai

75192-2 Önkormányzatok elszámolásai

2. Vállalkozási tevékenység
Az intézmény a szakfeladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem végez.

Megjelölt feladatok, tevékenységek forrásai
- költségvetési törvényben meghatározott bevételek, normatív támogatások,
- önkormányzati költségvetési helyi rendeletben megfogalmazottak,
- saját bevétel,
- átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek)
Az alaptevékenységekre és a kiegészítõ tevékenységekre vonatkozó jogszabályok
- a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet,
- a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. r.,
- a tanév rendjérõl szóló mindenkori miniszteri rendelet,
- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. r., 243/2003. (XII. 17.) Korm. R.
- a kerettanterv kiadásáról szóló, módosított 28/2000. (IX. 21.) OM r.,
- a számvitelrõl szóló módosított 2000. évi C. törvény,
- az államháztartás mûködési rendjérõl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
- A nemzeti és etnikai kisebbségekrõl szóló 1993. évi törvény
- a mindenkori költségvetési törvény

Az intézmény számlaszáma:
11784009-15522025

Az intézmény általános forgalmi adó alapítványa:
15522025-2-43

Az intézmény KSH száma:
102141000

Az intézmény gazdálkodási jogállása:
Az intézmény részben önálló költségvetési szerv. Az elõirányzatok tekintetében a személyi juttatás elõirányzatával, a szakmai célú elõirányzatokkal és az e célra átvett pénzeszközökkel való rendelkezésre korlátozódik.

Az intézmény gazdálkodási besorolása:
Az intézmény részben önálló költségvetési szerv. Gazdálkodási, könyvvezetési, számlakezelési, költségvetés-tervezési, beszámolási, ellenõrzési és ellátási feladatait a Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Intézmények Gazdasági Irodája látja el a képviselõ-testület által jóváhagyott külön megállapodás – munkamegosztás és kötelezettségvállalás rendje – szerint.

Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog:
Az intézmény épülete az Önkormányzat törzsvagyonának része, korlátozottan forgalomképes, így az intézmény nem jogosult elidegeníteni, illetõleg biztosítékul felhasználni. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelõ és oktató munka feladatainak ellátásához szabadon felhasználhatja. Egyéb célú hasznosítás a Budafok–Tétény Budapest, XXII. kerület Önkormányzat Vagyonrendelete alapján történhet.

Az intézmény vezetõjének kinevezési rendje:
Az intézmény vezetõjének kinevezési rendjét az Önkormányzati, - az Államháztartási, - a Közoktatási, és a Közalkalmazotti Törvény határozza meg. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a Polgármester és a Jegyzõ látja el. A megbízás elõkészítése a Képviselõ-testület szakmai bizottságának a feladata.

Az intézmény alkalmazottjainak jogállása:
Az intézmény alkalmazottai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. Rendeletei az irányadóak.

3. Az iskola szervezete, irányítása

3.1. Az iskola vezetése

Az iskola vezetését az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetõk, és a közalkalmazotti tanács elnöke alkotják.
Iskolaszék és diákönkormányzat nem mûködik az intézményben.

3.1.1. Az igazgató

Az iskola felelõs vezetõje az igazgató, aki munkáját munkaköri leírása, a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsõ szabályzatai által elõírtak szerint végzi.

Az igazgató egyszemélyi felelõs vezetõje az intézménynek. Felelõs az intézmény szakszerû és törvényes irányításáért.

Dönt az intézmény mûködésévek kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja.

Képviseli az intézményt.

Teljes aláírási jogkörrel rendelkezik

Gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Tervezi, szervezi, ellenõrzi, elemzi és értékeli a nevelõ-oktató munkát.

Vezetõi feladatait az igazgatóhelyettessel és a munkaközösség-vezetõkkel összehangolt munkamegosztás szerint látja el.

Az igazgató rendszeres munkakapcsolatot tart fenn:
- a fenntartóval
- a szülõi szervezet képviselõjével
- az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával
- a XXII. ker. Német Kisebbségi Önkormányzattal
- a kerület más oktatási, nevelési intézményeivel, óvodáival, iskoláival, gimnáziumaival
- a KUSZA Mûvelõdési Központtal
- a Pedagógiai Kabinettel

Megbízása a vonatkozó jogszabályok és az iskola alapító okiratában foglaltak szerint történik.

3.1.2. Az igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettes megbízását a nevelõtestület véleményének kikérésével az igazgató adja.
Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan idõre alkalmazott pedagógusa lehet.
Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi.

Az igazgatóhelyettes az igazgatót annak 4 hetet meghaladó távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, tehát az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkört is gyakorolhatja.
Az igazgató 4 hétnél rövidebb távolléte alatt részjogkörrel helyettesít, tehát munkaügyi döntéseket nem hoz, nem nevez ki dolgozókat és nem szüntet meg kinevezéseket.

Az igazgató távolléte lehet:

- betegállomány,
- tartós fizetés nélküli szabadság, gyes, gyed,
- tartós külföldi kiküldetés,
- éves rendes szabadság,
- vagy továbbképzés-konferencia.

Az igazgató és az igazgatóhelyettes beosztását minden tanév elején az órarendtõl függõen kell írásban rögzíteni. A beosztás úgy készül, hogy az iskola nyitvatartási (7.30-16.30) idejében mindig legyen felelõs vezetõ az iskola épületében.

Amennyiben rendkívüli okok miatt egyik vezetõ sem tartózkodik az épületben, a vezetõi helyettesítés sorrendje a következõ:

1. alsós munkaközösség-vezetõ
2. adott esetben írásban megbízott kolléga.

Az iskola vezetése az iskolai élet egészére kiterjedõ konzultatív, véleményezõ és javaslattevõ joggal rendelkezõ testület. Az iskola vezetése rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésrõl írásban emlékeztetõ készül/het/. Az iskolavezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elõ és vezeti.

3.2. Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a jogszabályok elõírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

3.3. Az iskola szervezeti egysége

Alsó tagozat
Felsõ tagozat

3.4. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata


IGAZGATÓ

ig.helyettes mk.vezetõk iskolatitkár gazd.üi. nevelõtestület külsõ kapcsolatok

IGAZGATÓHELYETTES
gyerm.véd.f. hivatalsegéd, takarító konyhai dolgozók gondnok


4. Az iskola közösségei

4.1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülõk és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetõségeit a magasabb jogszabályok (elsõsorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik.

4.3. A nevelõk közösségei

4.3.1. A nevelõtestület

A nevelõtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltõ alkalmazottja.

A nevelõtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

A nevelõtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben.

A nevelõtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Egy tanév során a nevelõtestület az alábbi értekezleteket tartja:
- tanévnyitó értekezlet,
- tanévzáró értekezlet,
- félévi és év végi osztályozó értekezlet,
- egy alkalommal nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelõtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelõtestület tagjain

ak 51 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetõsége ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
- nevelõtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,
- a nevelõtestület döntéseit – ha errõl magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és mûködési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.

A nevelõtestület személyi kérdésekben – a nevelõtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.

A nevelõtestületi értekezletrõl jegyzõkönyvet vagy emlékeztetõt kell vezetni.
A nevelõtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

4.3.2. A nevelõtestületi feladatkörök átruházása

A nevelõtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elõkészítésére vagy döntéshozatal céljából tagjaiból meghatározott idõre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az egyes feladatok elvégzésére megbízást adhat a nevelõtestület vezetõje is.
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelõtestületet köteles tájékoztatni – a nevelõtestület által meghatározott idõközönként és módon – azokról az ügyekrõl, amelyekben a nevelõtestület megbízásából eljár.
A pedagógiai program és a szervezeti és mûködési szabályzat elfogadásának jogköre nem ruházható át.

4.3.3. A nevelõk szakmai munkaközösségei

- alsós munkaközösség
• tagjai alsó tagozatos nevelõk,
- felsõs munkaközösség
• tagjai felsõ tagozatos nevelõk.

A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:

- a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenõrzése,
- az iskolai nevelõ és oktató munka belsõ fejlesztése, korszerûsítése,
- egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenõrzése, mérése, értékelése,
- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
- a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
- a pályakezdõ pedagógusok munkájának segítése,
- a munkaközösség vezetõjének megválasztása, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezetõ személyére,
- segítségnyújtás a munkaközösség vezetõje részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérõl készülõ elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.

A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezetõ irányítja. A munkaközösség vezetõjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.
A munkaközösségek vezetõi munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

4.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelõtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, errõl tájékoztatnia kell a nevelõtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelõtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

4.4. A szülõi szervezet (közösség)

Az iskolában szülõi szervezet mûködik.

Az iskolai szülõi szervezet (közösség) vezetõje közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

Az iskolai szülõi értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülõi értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és azon tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységérõl.

Az iskolai szülõi szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:
- megválasztja saját tisztségviselõit,
- kialakítja saját mûködési rendjét,
- képviseli a szülõket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,
- véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és mûködési szabályzatát,
- véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülõkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

4.5. A tanulók közösségei – az osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezetõ – az osztályfõnök áll. Az osztályfõnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfõnökök az osztályfõnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

Diákönkormányzat iskolánkban nem mûködik.

5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

5.1. Az iskolavezetés és a nevelõtestület

A nevelõtestület különbözõ közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetõk és a választott képviselõk útján valósul meg.

A kapcsolattartás fóruma:
- az iskolavezetés ülései,
- a különbözõ értekezletek,
- megbeszélések.

Ezen fórumok idõpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetõtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelõket.

Az iskolavezetés tagjai kötelesek:
- az iskolavezetés megbeszélései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntéseikrõl, határozataikról,
- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé.

A nevelõk kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg is közölhetik az iskola vezetésével.

Az iskola mûködésérõl, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal –tájékoztatja a szülõi szervezetet.

5.2. A nevelõk és a tanulók

A tanulókat az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról
- az igazgató a bejáratnál elhelyezett hirdetõtáblán keresztül folyamatosan,
- az osztályfõnökök az osztályfõnöki órákon
tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlõdésérõl, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselõik, tisztségviselõk útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelõkkel, a nevelõtestülettel.

5.3. A nevelõk és a szülõk

A szülõket az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról
- az igazgató:
o az iskolai szülõi értekezleten tanévenként egy alkalommal,
o a bejáratnál elhelyezett hirdetõtáblán keresztül,
o idõközönként megjelenõ írásbeli tájékoztatón keresztül,
- az osztályfõnökök:
o az osztály szülõi értekezletén
tájékoztatják.

A szülõk számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetõségek szolgálnak:

- a szülõi értekezletek,
- a nevelõk fogadó órái,
- a nyílt tanítási napok,
- írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, ellenõrzõben

A szülõi értekezletek és a nevelõk fogadó óráinak idõpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülõk kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselõik, tisztségviselõik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelõtestületével.
A szülõk és más érdeklõdõk az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mûködési szabályzatáról és házirendjérõl az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétõl az iskolai munkatervben meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklõdõ számára elérhetõ, megtekinthetõ. A pedagógia program egy-egy példánya megtekinthetõ:

- az iskola fenntartójánál,
- az iskola irattárában,
- az iskola könyvtárában.

6. Az iskola külsõ kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelõ szintû irányításának érdekében az iskola vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következõ intézményekkel:

- Az intézmény fenntartójával: Budafok–Tétény Budapest, XXII. Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal 1221 Budapest, Városház tér 11.
- A XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzattal, 1222 Bp., Tóth József u. 47.
- A Nádasdy Kálmán Mûvészeti és Általános Iskolával
- A XXII. kerületi Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálattal
- A XXII. kerületi Pedagógiai Kabinettel: 1225 Budapest, Nagytétényi út 291.
- Az iskolát támogató „Színes Ceruzák” alapítvány kuratóriumával,
- A KUSZA Mûvelõdési Központtal, 1222 Budapest Nagytétényi út 35.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelõs.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn a XXII. kerületi Orvosi Rendelõ (1221 Bp., Káldor Adolf u. 5-9.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és mûködési szabályzat 11. pontja szabályozza.
Az iskolában 2005. szeptember 1-jétõl szerdánként fõállású védõnõ dolgozik.

A tanulók veszélyeztetettségének megelõzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelõse rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekjóléti szolgálattal. (1225 Budapest, Nagytétényi út 276.) A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelõs.

A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötõdõ szervezet nem mûködhet.

7. Az iskola mûködési rendje

7.1. Általános szabályok

Az iskola épülete szorgalmi idõben hétfõtõl péntekig reggel 5 órától este 19 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt elõzetes egyeztetés alapján az épület ettõl eltérõ idõpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Pedagógus felügyeletet 7.30-16.30 között biztosítunk a tanulók számára.

Szorgalmi idõben hétfõtõl péntekig a nyitva tartás idején belül 7.30 -16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

A vezetõk benntartózkodásának rendjét írásban kell meghatározni.
Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a 3.1.2. pontban leírtak szerint kell eljárni.

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 ill. 10 perc.
A napközis csoportok munkarendje a délelõtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdõdik és 16 óráig tart. 16.30-ig összevont ügyeletet tartunk a még itt maradó tanulók részére.

A pedagógus heti kötelezõ óraszáma 40 óra. Elsõ órája elõtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában. Munkáját a közoktatási törvényben megfogalmazottak és a Kjt. szabályai alapján végzi a Munka Törvénykönyvével összhangban. Minden pedagógus minden tanév elején átveszi és megismeri a munkaköri leírását ill. annak esetleges módosítását.

Az iskolában reggel 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet mûködik. Az ügyeletes nevelõ köteles a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megõrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenõrizni.
Az iskolában egyidejûleg két fõ ügyeletes nevelõ kerül beosztásra.

A tanuló a tanítási idõ alatt csak a szülõ személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfõnöke, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülõi kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A tanórán kívüli foglalkozások 12 órától 16 óráig tartanak.

Szorgalmi idõben a nevelõi és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elõtt a szülõk, a tanulók és a nevelõk tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelõen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelõsek:

- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának megõrzéséért,
- a tûz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
- az iskola szervezeti és mûködési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott elõírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületébõl elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az iskola helyiségeit – elsõsorban a hivatalos nyitvatartási idõn túl és a tanítási szünetekben – külsõ igénylõknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külsõ igénybe vevõk, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti idõben és helyiségekben tartózkodhatnak.

Az iskolai könyvtár használati rendjét az iskolai könyvtár szervezeti és mûködési szabályzata írja le.
A technikai dolgozók munkaideje egyénenként más, alkalmazkodik az iskola zavartalan mûködtetéséhez. Munkaköri leírásuk alapján végzik el feladataikat az iskola nyitva tartási idején belül.

Az iskola épületében dohányozni, alkoholt és drogot fogyasztani tilos.

7.2. Belépés és a benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem álló személyek esetében

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézõk ill. a portáig a gyermekeiket kísérõ szülõk tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).
Az iskola épületébe érkezõ szülõk, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenõrzi. Az iskolába érkezõ külsõ személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani.

8. A tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli foglalkozások vannak:
- napközi otthon,
- tanulószoba,
- szakkörök,
- diáksportköri foglalkozások,
- tömegsport foglalkozások,
- differenciált foglalkozások,
- továbbtanulásra elõkészítõ foglalkozások.

8.1. A napközi otthon mûködésére vonatkozó általános szabályok

A napközi otthon mûködésének rendjét az iskolavezetés határozza meg, és azt a tanulók házirendjében rögzíti.
A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülõ személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelõ engedélyével. Rendkívüli esetben – szülõi kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes, és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezõ.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezetõ nevét, mûködésének idõtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülõi, valamint a nevelõi igényeket a lehetõségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetõit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályfõnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelõmunka elõsegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott idõpontban vagy hónapban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfõnöki munkatervben rögzíteni kell.

Az iskola nevelõi, illetve a tanulók szülei az igazgató elõzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlõdésének elõsegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedõket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevõ tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelõsek.

Az iskola – az ezt igénylõ tanulók számára – étkezési lehetõséget (menzát) biztosít.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár mûködik. Az iskolai könyvtár mûködésének szabályait a szervezeti és mûködési szabályzat tartalmazza.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

9. A pedagógiai munka belsõ ellenõrzésének rendje

A pedagógiai (nevelõ és oktató) munka belsõ ellenõrzésének célja, feladatai:
- biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerû (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elõírt) mûködését,
- segítse elõ az intézményben folyó nevelõ és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
- az igazgatóság számára megfelelõ mennyiségû információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérõl,
- szolgáltasson megfelelõ számú adatot és tényt az intézmény nevelõ és oktató munkájával kapcsolatos belsõ és külsõ értékelések elkészítéséhez.

A nevelõ és oktató munka belsõ ellenõrzésére jogosult dolgozók:
- igazgató,
- igazgatóhelyettes,
- munkaközösség-vezetõk.

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenõrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenõrzési szempontok a nevelõ-oktató munka belsõ ellenõrzése során:
- a pedagógusok munkafegyelme,
- a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
- a nevelõ-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
- a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
- a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
- a nevelõ és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
o az órára történõ elõzetes felkészülés, tervezés,
o a tanítási óra felépítése és szervezése,
o a tanítási órán alkalmazott módszerek,
o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése
(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetõsége határozza meg.)
- a tanórán kívüli nevelõmunka, az osztályfõnöki munka eredményei, a közösségformálás.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenõrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenõrzést végzõ, illetve az ellenõrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezõ belsõ ellenõrzési terv határozza meg. A belsõ ellenõrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelõs.

10. A mindennapi testedzés formái, együttmûködés a sportegyesülettel

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelezõ tanórai testnevelés órákon, a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, valamint a 2004-ben módosított pedagógiai programban megfogalmazottak alapján biztosítja.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diák- és tömegsportköri foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskola igazgatója az iskolában mûködõ diáksport-egyesülettel együttmûködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy
- az õszi és a tavaszi idõszakban: a sportudvar, a tornaterem
- a téli idõszakban: a tornaterem
a testnevelõ tanár felügyelete mellett a hét egy napján 13 óra és 15 óra között a tanulók számára nyitva legyen.

A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

Az iskola alsó tagozatos tanulói évek óta órarendbe épített rendszeres úszásoktatásban vehetnek részt a KUSZA Mûvelõdési Központ tanuszodájában.



11. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a XXII. kerületi Orvosi Rendelõ Intézet (1221 Budapest, Káldor Adolf u. 9.) vezetõjével.

A megállapodásnak biztosítania kell:
- az iskolaorvos heti egy alkalommal történõ rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és idõpontban),
- a tanulók egészségügyi állapotának ellenõrzését, szûrését az alábbi területeken:
o fogászat évente két alkalommal,
o tüdõszûrés évente egy alkalommal a 8. évfolyamnak,
o belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal,
o szemészet évente egy alkalommal,
- a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal,
- a továbbtanulás, pályaválasztás elõtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
- a tanulóknak a körzeti védõnõ által végzett higiéniai, tisztasági szûrõvizsgálatát évente két alkalommal.

A szûrõvizsgálatok idejére az iskola nevelõi felügyeletet biztosít.

12. Az iskola feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésében, illetve baleset esetén (intézményi védõ, óvó elõírások)

Az iskola minden dolgozójának alapvetõ feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megõrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

12.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésében

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, a Tûzvédelmi szabályzat és a tûzriadó terv, valamint a Prevenciós Program (2003) rendelkezéseit.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A nevelõk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelõzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfõnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon elvárható és meg nem engedhetõ magatartásformákat.

Az osztályfõnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelõzését szolgáló szabályokkal a következõ esetekben:
- A tanév megkezdésekor az elsõ osztályfõnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
o a házirend balesetvédelmi elõírásait,
o rendkívüli esemény (baleset, tûzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendõket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
o a tanulók kötelességeit a balesetek megelõzésével kapcsolatban,
- tanulmányi kirándulások, túrák elõtt,
- a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelõknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegû feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elõtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezõ viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendõ magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetési idõpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelõnek visszakérdezéssel meg kell gyõzõdnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenõrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenõrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idõpontját, a szemlék rendjét és az ellenõrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

12.2. Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelõnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következõ intézkedéseket:
- a sérült tanulót elsõsegélyben kell részesítenie,
- ha szükséges, orvost kell hívnia,
- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tõle telhetõ módon meg kell szüntetnie,
- a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevõ többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.
Szülõ értesítése indokolt esetben.

A balesetet szenvedett tanulót elsõsegélynyújtásban részesítõ dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetõ a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelõzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.


12.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok elõírásai alapján

A tanulóbalesetet az elõírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrõl az elõírt nyomtatványon jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülõnek). A jegyzõkönyv egy példányát az iskola õrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személyt kell bevonni.

Az iskolai nevelõ és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelõzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendõk

Az iskola mûködésében rendkívüli eseménynek kell minõsíteni minden olyan elõre nem látható eseményt, amely a nevelõ és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendõk részletes szabályozását a 2003-ban készült Prevenciós Program tartalmazza. Tûz esetén a Tûzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint kell eljárni.

Rendkívüli eseménynek minõsül különösen:
- a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
- a tûz,
- a robbantással történõ fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetõ rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelõs vezetõvel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelõs vezetõk:
- igazgató
- igazgató helyettes

A rendkívüli eseményrõl azonnal értesíteni kell:
- az intézmény fenntartóját,
- tûz esetén a tûzoltóságot,
- robbantással történõ fenyegetés esetén a rendõrséget,
- személyi sérülés esetén a mentõket,
- egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelõ rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelõs vezetõ utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolai csengõ szaggatott jelzésével értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Prevenciós Programban leírtak ill. a tûzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Menekülési terv” alapján kell elhagyniuk.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbõl való kivezetésért és a kijelölt területen történõ gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelõs.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következõkre:
- Az épületbõl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelõnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
- A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelõ hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyõzõdni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
- A tanulókat a tanterem elhagyása elõtt és a kijelölt várakozási helyre történõ megérkezéskor a nevelõnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelõs vezetõnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejûleg – felelõs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

- a menekülési terven szereplõ kijáratok kinyitásáról,
- a közmûvezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
- a vízszerzési helyek szabaddá tételérõl,
- az elsõsegélynyújtás megszervezésérõl,
- a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendõrség, tûzoltóság), tûzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkezõ rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetõjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrõl,
- a veszélyeztetett épület jellemzõirõl, helyszínrajzáról,
- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrõl),
- a közmû (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyérõl,
- a épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
- az épület kiürítésérõl.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követõen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetõjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetõjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelõtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

A tûz esetén szükséges teendõk részletes intézményi szabályozását a „Tûzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történõ fenyegetés esetén szükséges teendõk részletes intézményi szabályozását a Tûzvédelmi szabályzat tartalmazza.

A tûzriadó, bombariadó és egyéb rendkívüli esemény menekülési tervének elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történõ megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelõs.

Az épületek kiürítését a „Tûzriadó, bombariadó és egyéb rendkívüli esemény menekülési terve” alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolnia kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelõs.

A tûzvédelmi szabályzatban és a prevenciós programban megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezõ érvényûek.

A tûzvédelmi szabályzatot és a prevenciós programot az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:
- igazgatói iroda
- titkárság

14. Az iskolai tankönyvellátás

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelõs.
A tankönyveket minden évfolyamon minden tanuló minden tanévben ingyen kapja. (ld. Áht.)

15. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága

- Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Mûködési Szabályzata, és a Házirend az iskolai könyvtárban olvashatók.
- A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali idõben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetõk.
- Átfogó, intézményi szintû felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban elõzetes idõpont egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat.

16. Reklámtevékenység

Az intézményekben reklámtevékenység alapvetõen nem engedélyezhetõ, kivéve ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja:

A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhetõ, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlõdésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, mûvelõdési célt szolgál:
- a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erõsíti,
- a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elõsegíti,
- az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetõségeket bõvíti,
- a kultúra, a mûvelõdés közvetítésére szolgál (pl.: a közmûvelõdési, közgyûjteményi intézmények, Állat- és Növénykert stb. programjainak, mûsorfüzeteinek terjesztése).
A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhetõ, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelõen – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kitehetõk.
Politikai pártok hirdetményeinek kifüggesztése nem engedélyezhetõ.

Az intézmény épületének külsõ falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges.
Szerzõdéskötés elõtt az önkormányzat illetékesének elõzetes engedélyét be kell szerezni.
Az intézmény székhelyén és telephelyein reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az igazgató személyesen ad engedélyt.

17. Az iskola hagyományai

17.1. Az iskolai egyenruha

Lányoknak sötét alj, fehér blúz, fiúknak sötét szövetnadrág, fehér ing, az iskola logójával ellátott nyakkendõvel.
Az egyenruhához tartozó nyakkendõt a tanulók ingyen kapják, az ünneplõ ruha viselete ünnepségek, ünnepélyek, versenyek alkalmával kötelezõ.

A tanulók az iskola jelképével ellátott sötétkék pólót kapnak beíratáskor, melyet sportversenyek, kirándulások, táborok alkalmával kötelezõ viselni.

17.2. Ünnepek, ünnepségek

Ünnepségeink egy része szorosan kapcsolódik a Magyar Köztársaság hagyományos nemzeti ünnepeihez.: pl. Október 6., Október 23., Március 15., valamint a tanév és a naptári év meghatározott idõpontjaihoz, ünnepköréhez fûzõdik: pl. tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek, Anyák Napja, Karácsony, Húsvét…stb.

Hagyományaink másik része pedig a pedagógiai programmal ill. helyi tantervvel és a német nemzetiségi hagyományokkal, ünnepkörével függnek össze: Erntedankfest, St. Martin, Nikolaus, Advent, Weihnachten, Fasching, Ostern, Muttertag, Pfingsten, Sommerfest – Kindertag, fellépés a sváb bálokon.

19. Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és mûködési szabályzat módosítása a XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat és az iskolai szülõi szervezet egyetértésével, valamint a nevelõtestület elfogadásával lehetséges.

A szervezeti és mûködési szabályzat módosítását kezdeményezheti:

• a fenntartó,
• a nevelõtestület,
• az iskola igazgatója,
• a szülõi szervezet vezetõje.

Az intézmény eredményes és hatékony mûködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások elõírásait az iskola igazgatója a szervezeti és mûködési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.


Budapest, 2005. október 5.
………………………………………………
P.H. Klinda Zsuzsanna igazgató



20. Legitimációs záradék


A XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat részérõl

A XXII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat képviselõi az iskola szervezeti és mûködési szabályzatát megismerte, megvitatta és a benne foglaltakkal egyetért.

Budapest, 2005. október …...

P.H. …………………………………………….
Dr. Szirtes Edit elnök

A szülõi szervezet részérõl

A szervezeti és mûködési szabályzatot a szülõi szervezet 2005. október 5-én véleményezte és a benne foglaltakkal egyetért.



Budapest, 2005. október 5. ………………………………………………
a szülõi szervezet vezetõje





A nevelõtestület részérõl

A szervezeti és mûködési szabályzatot a nevelõtestület 2005. október 5-én nevelõtestületi értekezlet keretében megvitatta és a benne foglaltakat elfogadta.



Budapest, 2005. október 5. …………………………………………….
igazgatóhelyettes



Fenntartói jóváhagyás


Az Árpád utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola szervezeti és mûködési szabályzatát a Budafok–Tétény Budapest XXII. Önkormányzatának Oktatási és Informatikai Bizottsága 2005. év …….. hónap …. napján jóváhagyta. (Határozat száma/kelte:……………………………….)



Budapest, 2005……………………………



……………………………………………….
Oktatási és Informatikai Bizottság elnöke